Megőrjít [Befejezett]

12

Miután felkeltünk nem kérdeztem rá a történtekre. Ma is ugyanúgy telt a nap. Csak most nem volt jó idő. Zuhogott az eső egész nap egy héten keresztül. Gyümölcsön éltünk meg néha Dav elment halászni. Hogy mit csináltunk egy hétig kettesben?

/emlék/
Épp az ablakon bámulok ki a zuhogó esőre, amikor két kar derekam köré fonódik. Feje vállamon pihenteti majd nyakamba puszil. Megfordulok és kérdés be kezdenék.

- Miért...- szájával hallgattat el. Érzem hogy egyre nyugodtabb vagyok. Szenvedélyes a csókja. Nem akaratos, ebben nincs hátsó szándék. Mindössze ugyan olyan jól esik neki is mint nekem.
/Vége/

Igen mára minden napossá vált hogy csókolózunk mint egy pár. Egymás karjában alszunk el este. Hosszú órákon át beszélgetünk a gyerek korunkról, a barátainkról és szüleinkről. Már szinte mindent tudunk egymásról. Kívülről tudjuk hogy a másik milyen filmet,ételt vagy italt szeret. Nem izgat jelenleg hogy mi lesz ha ránk találnak hisz ha eddig nem kerestek itt nem most fognak szerintem. Végre jó hangulatban telnek napjaink. Ha visszagondolok hogy is találkoztunk el sem hiszem hogy ma már szeretem azt a perverz bunkót. Persze ez titok. Neki semmi pénzért nem mondanám el. Még. Ugyanis a mai napig nem mondta ki a nevem.

- Fent vagy?- kérdezi és felém hajol majd puszit nyom arcomra.

- Igen. Egy ideje. Lusta voltam felkelni.

- Ellustultál asszony?-nevet.

- Haha.

- Pedig már az eső sem esik.

- Én is látom.- mondom már felkelve fekhelyünkből.

- Remek. Menjünk nézzük meg mi van a parton. Lehet elmosta a vihar a feliratot.- bólintottam.

Így hát a partra mentünk. Ahogy David mondta a feliratunknak nyoma sem volt. A fák szanaszét egymástól távol és rendezetlenül hevertek. Elkezdtük újra kirakni a HELP szót de néhány fa hiányzott. Biztosan elúszott a vízzel. Megbeszéltük hogy két irányba megyünk újabbakat keresni. Sétáltam aztán észre vettem hogy már elfogytak a fák. Fent voltam egy szikla szirten. Egyszerűen gyönyörű volt. Hiába néztem hosszasan a tájat, sehol egy darab szigetet ,hajót vagy bármi féle élet jelet nem láttam. Víz volt mindenütt ameddig a szem ellát.

- Merre voltál?-kérdezte amikor visszaértem.

- A sziklaszirten. - mutattam az irányába.

- Gondolom azért nem fáradtál a fa kereséssel.- mondta undokan.

- Bocs. Gondoltam ....

- Mit ?Hogy majd én ezt is megcsinálom?

- Most mi bajod van?

- Mi lenne? - kérdezett vissza majd elindult az erdőbe.

Nem tudom meddig ülhettem a parton, amikor végül meguntam. A háznál már égett a tűz. Nem sok mindent ettem ma de,nem is vagyok éhes.

- David mit tettem vagy mondtam?-kérdeztem meg mivel hiába gondolkodtam estig nem jöttem rá.

- Csak annyit hogy mindent én csinálok de,szépen vacsora után a kisasszony kiengesztel.- vigyorgott.

- Mi van? Erre ment ki az egész jó fejűséged? Az egész hét meg minden hazugság volt? Mekkora egy fasz vagy!-ezzel elviharozta. de még hallottam hogy utánam kiabál.

- Ha te azt tudnád.

Már a nap elindult a horizont irányába amikor zajt hallottam a hátam mögül. Gondoltam David az hisz másról nem tudok hogy a szigeten lenne. Nem akartam megfordulni de,azért mégis féltem hogy egy vadállat az. Mondjuk akkor se tudnék mit tenni ha szembe állok vele. Egyetlen menekülési lehetőség az lenne ha leugranék. Mielőtt még felelőtlen döntést hozok megfordulok. David lép ki a fák közül. Leül mellém de,egy szót sem szól. Nézzük az egyre lejjebb ereszkedő napot.

- Sajnálom.- szólal meg.- Nem úgy gondoltam. Tudom hogy sokat teszel te is csak, nem ettem és folyton akadályba ütköztem ez pedig teljesen kiidegelt. Sajnos te vagy itt így rajtad vezettem le.

- Hát kössz.- mondtam szarkazmussal.

-Kérlek ne haragudj rám.- könyörgően nézett rám.

- Megnézzük a naplementét?-kérdeztem mosolyogva. Elmosolyodott és bólintott.

- De utána sietnünk kell vissza a házba.- figyelmeztetett. Nem azért mert hogy valakitől félnénk csak itt nincs világítás és a vadak miatt jobb nem a szabad ég alatt tölteni az éjszakát. Nappal sem veszélytelen de akkor legalább látunk. Bólintottam hogy értem. Átkarolt a derekamnál én pedig a vállára hajtottam a fejem.

- Nem hazudtam.- mondta már a szobánkban hozzám bújva.- Nem volt hazugság ez a hét.- felé fordultam és megcsókoltam. Kezem a hajába vezettem ami ez alatt a pár hét alatt elég sokat nőtt. Csípőmet hozzászorítottam ezzel jelezve hogy akarom őt. Vette az adást és fenekembe markolt. Bele nyögtem csókunkba ami egyszerre volt vad és szenvedélyes. Kezét végig vezette fenekemen majd végig az oldalamon. Hátra nyúlt majd kicsatolta bikinimet. Nyakam csókolgatta majd egy vággyal teli morgás kíséretében megharapott aminek hatására felnyögtem. Ez beindított minket és félperc múlva már meztelenek voltunk. David felül kerekedett rajtam. Mellem masszírozta egyik kezével míg a másikon támaszkodott. A még szabad mellem a szájába került. Ágaskodó férfiasságával csiklómat masszírozta.Teljes volt az extázis. Mindennél jobban akartam magamban érezni. Miután kiélvezte melleim,szét feszítette lábaim és nyelvével hatolt belém. De még hogyan. Nyögtem és csak nyögtem pedig nem szokásom ennyit nyögni. Nem volt messze a cél amikor abba hagyta. Újra feljött megcsókolt kezem pedig férfiasságához vezette. Megmarkoltam azt majd húztam rajta párat de,türelmetlen voltam így magamba vezettem. Mindketten felnyögtünk az érzésre. Melegség töltött el. Nem bántam egyáltalán. Teljesnek éreztem magam. Egyszerűen nem bírtam egyre hangosabbak lettek nyögéseim és Davidéi sem halkultak. Ilyet életemben nem éreztem még. Belül majd szét robbantam. Mélyen David hátába vájtam karmaim az élvezettől.Ő egyre nagyobbakat,erőteljesebbeket lökött. Ő is elment majd zihálva terült el mellettem.