Megőrjít [Befejezett]

13.

Reggel frissen, boldogan ébredtem a madár csicsergésre és a vízesés zubogó hangjára. David már nem feküdt mellettem. Furcsálltam mert eddig megvárta míg én felkelek. Lehet ezt csak azért csinálta hogy megkaphasson? Most pedig már felesleges? Esetleg valami más van a háttérben? Gyorsan elhessegettem kétségbeesésem és kimentem körül nézni.

- Azt hittem tovább lustizól a tegnapi után.- mondta a tűznél halat sütögetve.- Csináltam neked reggelit. Ágyba vittem volna ha kicsit még aludtál volna.- mosolygott. Ágyba reggeli? Tőle? Még csak játszani se mertem ilyen gondolatokkal.

- Ez komoly?

- Persze.

Megreggeliztünk és a part irányába mentünk. Hirtelen eszembe jutott az este és azt éreztem most azonnal ismétlést akarok. Elkaptam a csuklójánál és megállítottam. Érdeklődve figyelt. Kezem az arcára csúsztattam a másikkal még mindig a kezét fogtam. Szemébe néztem és közelebb húztam majd megcsókoltam. Belemosolygott csókunkba. Most már két kézzel túrtam hajába. Fenekem alá nyúlt és felkapott az ölébe. Neki döntött egy fának. Kihámozott a már ismert bikiniből. Eléggé felizgult állapotban voltunk így minden előjáték nélkül,miután megszabadult nadrágjától,belém hatolt. Ennek hatására felnyögtem. Nyakamat kezdte élvezettel harapdálni közben pedig férfias nyögések hagyták el száját. Kezem a fejem fölé fogta ,egyre gyorsabb és vadabb lett. Ennek eredményeképp szinte sikítva élveztem el. Hangom hatására mintha még erőteljesebben nyomta volna magát belém. Majd kiengedte hangját s vele együtt ondóját is. Fáradtan döntötte fejét a vállamra.

- Ugye mondtam hogy az enyém leszel.- majd éreztem hogy vigyorog.

- Édes jó istenem hogy én mekkora egy hülye vagyok. Végül csak bele sétáltam a csapdádba. Gratulálok győztél.- keltem ki magamból. Mintha az arcán ijedtséget látnék de folytatom. Magamhoz véve bikinim indultam vissza a ház felé.- Hogy lehetek ilyen hülye hogy még hittem is neki.

-Amy kérlek várj én nem úgy értettem.- kapta el csuklómat.

- Hogy mondtad?

- Nem úgy értettem, sajnálom hogy félre érthető volt.- nézett rám szomorúan.

- Nem nekem mit mondtál? Minek neveztél?

- Amy. Ez a neved nem igaz?-vigyorgott . Nyakába ugrottam és megcsókoltam. El sem hiszem hogy a nevemen szólított.- Itt maradsz velem?

- Van más választásom?

- Akkor menjünk és szedjük fel a segély kérésünket.- mondta. Kicsit elgondolkoztam ezen. Végül is szeretem őt és nagyon jól megvagyunk itt. Viszont a rokonok otthon hiányoznak. Ha tudnám hogy ő is biztosan szeret és otthon is felvállalná nem mondanám azt hogy maradjunk.

- Menjünk.- már minden ruha darab visszakerült ránk. Boldogan viháncolva szinte repültünk partra. Elakartuk kezdeni a fákat visszacipelni az erdőbe amikor egy helikopter jelent meg az égen. Tudtuk hogy ennyi volt az itteni életünknek. Ami eleinte fogság volt de,végül az életünk lett. Most amikor már beakartam ismerni hogy szeretem őt,most találnak ránk. Persze eddig hol voltak? Újabb válaszút elé értünk. Vagyis én. Vissza a régi életembe Jameshez vagy maradni David mellett. Szívem jelenleg David felé húz de,mi van ha ez csak egy együtt ragadtunk a szigeten és kétségbe estünk szerelem? Lassan ereszkedik le a gép. Davidre nézek aki talán ugyan úgy agyal most mint én. Gondolataimat nem megszakítva tuszkolnak be minket a gépbe. Egymással szembe egymás szemébe nézünk az egész úton. A tekintetünk csak egy kérdést sugall. Mi lesz most?

- Drágám. Úgy aggódtunk. Azt hittük meghaltál.- ölelgettek a szüleim már a saját lakosztályomban. De csak David járt az eszemben aki a szomszédban talán egyedül piheni ki a történteket.- Úgy le fogytál. De jól nézel ki és remek színed van.- magyaráz tovább anyám.

- Hát itt vagy. Szívem annyira féltettelek.- rontott be az ajtón James.- Jól vagy? Minden rendbe?-kérdezgettek beszéltek hozzám de,egy szót sem bírtam kinyögni csak bólogattam. Már nem jó és nyugtató James ölelése. Mégsem tolom el magamtól.

- Nem lenne gond ha,.. ha magamra hagynátok? Csak.. csak szeretnék.... lefürdeni vagy....zuhanyozni. Meleg vízben. Holnap pedig újra a régi leszek és beszélgetünk.- könyörgőre vettem. Mindenki elmondta mennyire szeret és hogy nyugodtan pihenjek. Végre meleg vízben vehettem egy nagy fürdőt. Felvettem egy rövid nadrágot meg egy felsőt. Kimentem az ajtón egyenesen David ajtaja felé. Nyílt az ajtó és egy kissé alul öltözött lány lépett ki rajta. Nem vett észre csak bekiabált az ajtón.

- Ha szükséged lesz még rám tudod a számom.- ezután elviharzott. Szóval ennyi volt hát. Máris más lányokkal hempereg pedig reggel még a fánál az én nyakamat harapdálta. Kár volt megbíznom benne. Visszamentem a szobámba és a puha ágyamban terültem el. Sokáig forgolódtam de aludni nem tudtam. Az erkélyre mentem friss levegőért. Nem sokkal később elálmosodtam. Besétáltam de,egy kopogás megzavarta az ágyba zuhanásom. Az ajtóban ő állt. Zavarta vakargatta tarkóját és kínosan mosolygott.

-Nem tudok aludni. Nélküled!