Megőrjít [Befejezett]

21.

-Szia Amy.- mosolygott rám.

- Mit keresel itt?-kérdeztem halkan mert a hangom még nem igazán jött vissza a meglepettségtől.

- Itt dolgozom, újra.- mondta egyre jobban mosolyogva.

- Minek örülsz ennyire? Szerintem nem vicces ez a helyzet.

- Annak hogy végre láthatlak,- lépett közelebb.- és beszélhetek veled.- hajolt közelebb.

- De,nem csókolhatsz meg, vagy érhetsz hozzám.- húzódtam el.- Nem vagyunk együtt,rémlik? Gyermeked lesz.

- Nem kell rá emlékeztetni,tudom.- komorodott el. Látszik hogy nem örül a szituációnak.

- Hol laktok?- hiába nem lehet köztünk semmi,beszélni még szabad. Hiányzott és most itt van. Hallom a hangját,látom gyönyörű szemeit és legszívesebben meg is csókolnám puha ajkát.

- Hát,- húzta a száját.- a szomszédodban.

- Most ugye viccelsz? Az a szőke csaj a te feleséged?

- Még nem a feleségem ,oké?

- De lesz. Mért pont a szomszédomba költöztetek? Szerinted nem fáj nekem ez eléggé ,még nagyobb fájdalmat kell okoznod?

- Amy. Melletted és nem mellette akarok lenni.

- Attól hogy a szomszédban élsz és neveled a gyereketeket mi még nem lehetünk együtt. Nem leszek a szeretőd!-mondtam nyomatékosan.

- Nem is kértem csak légy a közelemben és ne utálj.- mosolygott halványan de,láttam a szemeiben hogy neki is fáj.

- Rendben. - bólintottam. Na ebből mi lesz. Mi értelme végig asszisztálni hogy a másik mással van,úgy hogy magunknak ezzel fájdalmat okozunk? Főleg hogy nekem meg nincs senkim.

- Köszönöm. Nekem is nehéz,nagyon de, talán így hogy a közelemben leszel,könnyebb lesz.- közel hajolt és puszit nyomott az arcomra amitől a libabőr végig futott a testemen,jó értelemben, lassan akaratlanul lépett el mellőlem.

- Most dolgoznom kell,kérlek menj te is.- mondtam zavartan. Ajka az arcomhoz ért. A bőre az enyémhez. Újra éreztem férfias illatát. Az emlékek és érzések csak úgy ömlenek. Nem tudom hogy fogom így bírni. Legszívesebben rá másznék,a nyelvemmel a szájába,a kezeimmel magamhoz szorítanám és soha nem engedném el. Ezt viszont nem tehetem. Francba is én így dolgozni se bírok. Elővettem a telefonom és Mira száma mellett nyomtam meg a hívás ikont.

-Szia Amy mi újság? Baj van? Nem szoktál munka időben hívni.

- Szia. Nem bírok dolgozni, nem tudnánk találkozni?

- Hát tudod én nem tehetem meg hogy  csak úgy elmegyek és másnapra vagy másra hagyom a munkát.

- Tudom és sajnálom hogy zavartalak.

- Nem Amy, nem zavarsz csak lelépni nem tudok. Beszélni vagy végig hallgatni igen.

- Visszajött David. Itt van.

- Megmondom a főnökömnek hogy fosok meg hányok. Félóra múlva a kávézóban. - mondta majd letette a telefont. Akaratlanul is elnevettem magam rajta.

Kiléptem az irodámból és felmentem apámhoz. Nekem is ki kell valamit találnom hogy elmehessek.

- Szia kicsim most nem nagyon érek rá.

- Szia én csak szólni akartam hogy haza megyek. Nem érzem jól magam. Holnap befejezem a munkám.

- David miatt igaz?-ismer.

- Is. Elmehetek ugye?

- Persze menj csak de,ebből ne csinálj rendszert. Meg kell békélned ezzel helyzettel.- mondta teljes komolysággal az utolsó mondatot.

- Rendben.

Ezzel el is indultam a találkozó helyünkre. Sétálva csak húsz perc. Remélem Mirának is sikerült lelépnie és hogy nem kerül miattam bajba.
Lehet el kellene költöznöm. Jobb ha nem vagyok ilyen közel hozzá. Így csak folyton meg kell játszanom magam ha Vanessa, ha jól emlékszem a nevére, is ott van. Még se mondhatom azt hogy, velem volt előtted és velem kéne lennie de,tiszteletben tartom hogy a baba miatt téged vesz el, legyünk jóba  és hogy ne aggódj nem veszem el tőled,nem leszek a szeretője puszi puszi. Hogy nézne ki? Jobb lesz ha csak a munka helyen futunk össze. Ideje vennem egy házat magamnak. Na meg egy kocsit amihez szükségem lesz jogsira is. Nos akkor előbb megszerzem a jogosítványt,veszek egy autót és egy házat. 

-....Egy ideig még el kell viselnem hogy a szomszédomban lakik életem szerelme,akinek gyereke születik egy másik nőtől akit el vesz feleségül.- mondtam el mindent Mirának ami a séta alatt az eszembe jutott.

- Figyelj minden rendben lesz. Kibírod. Mint eddig most sem leszel sokat otthon és akkor el tudod őket kerülni.

- De, ez más bármikor összefuthatok velük és egy helyen dolgozunk Mira. Lehet a munkám is ott kéne hagynom.

- Dehogyis. Az apád cége és szereted a munkád meg a vállalatot is,hogy hagynád ott?

- Igazad van csak most kétségbe vagyok esve.

- Tudom. Elkezded a KRESZ-t és máris kevesebb időd lesz másra. Gondolj a céljaidra és valósíts meg őket. Pár hónap és nem kell többet a szomszédjukban laknod.- biztatott Mira. Annyira szeretem.

- Jól mondja. Minél előbb eltűnsz annál jobb.- áll fel a hátam mögül és sétált mellém Vanessa és lenézett rám fintorogva. Szóval mindent hallott,tudja milyen szerepem volt David életében.