Megőrjít [Befejezett]

30.

Úgy gondoltam majd a cégnél beszélek Daviddel,holnap. A nap további részében Mira lakásában pakoltunk össze. Holnap délután munka után jön vissza a még hátra maradt dobozaiért. Amennyi befért,bepakoltuk most, és haza mentünk. A lakástulajdonossal is beszélt, hogy a héten kiköltözik.

Reggel elmentem,a környéken először,futni. Szokásos rutin után Mirával együtt indultunk el. A munkahelye felé menve,kirakott az apám cégéhez legközelebb. Negyed óra séta után meg is érkeztem. Kicsit ideges voltam,annak ellenére, hogy Mira az úton végig nyugtatott hogy nem lesz gond. Közeledve az irodám felé,látom hogy David bent van már. Lepakolom a táskám .

- Figyelj. Most ne zavarjon minket senki rendben!?- nézek a titkárnőmre.

- Rendben.- válaszolja. Bemegyek Davidhez. Az ajtót becsukom magam után.

- Amy. Mi járatban?-kérdezi döbbenten. Nem szoktam bejárni hozzá.

- Beszélnünk kell. Megtudtam valamit és tudnod kell neked is.

- Amy ha Vanessáról és a fiamról van szó fordulj is meg. - mondta.

- Nem megyek sehova amíg el nem mondtam amit akartam.

- Akkor siess mert sok dolgom van.- mondta fagyosan.

- Tudom hogy csak azért vagy velem ilyen mert,más különben nehezen tudnál távol maradni tőlem. Most viszont nem haragszom meg,mert ha megtudod az igazat úgyis bocsánatot kérsz majd. - tartottam egy kis szünete,míg elővettem a papírt a zsebemből.- Tegnap bementünk a kórházba és megkerestük Dr. Davis Tomast aki ,azután hogy elmondtam hogy tudok arról hogy lefizették egy teszt hamisításáért,készségesen segítségemre volt. Újra megcsinálták a tesztet,miközben végig bent voltam Mirával. Persze, hogy még akkor megcsinálja a tesztet és bent lehessünk,fizetni kellett a dokinak. Viszont megérte. Itt az eredmény!-nyújtottam felé a papírt. Hol rám hol a papírra nézett.

- Honnan kéne tudnom hogy nem te versz át? Hogy nem te fizetted le az orvost hogy most ez legyen az eredmény?

- Ha eljöttél volna velem, tudnád. Inkább hiszel Vanessának mint nekem? Nem hazudok. Az az igazi eredmény. Van másolatom róla,nyugodtan vidd el Vanessának. Ne mond neki hogy nem te csináltattad. Akkor majd elköpi magát. Ha el rendezted vele az ügyet,meg az apjával,tudod hol találsz.- Néztem a szemébe. Majd ott hagytam. Tudtam hogy nem fog hinni nekem,és fáj is hogy kinézi belőlem hogy átverem.

A beszélgetésünk óta nem láttam. Nem jár dolgozni már egy hete. Nem tudom hogy mi történt vele,Vanessával és a babával. Arról sincs fogalmam mi van velünk. Mira folyamatosan nyugtatgat,persze feleslegesen. Mára már elkönyveltem magamnak hogy,talán végleg kilépett az életemből.
Kell venni néhány ételt, Mira pedig nem akar egyedül elmenni vásárolni. Felöltöztem, sminkeltem ,majd beültem mellé a kocsiba.
A bevásárló központhoz értünk és már indultunk be,amikor utunkat állták. Három lány kezdett el zenére táncolni. Majd társult hozzájuk további 4 lány. A tömeg gyűlt körülöttük ahogy ők is egyre többen voltak. Ha jól számolom tízen.

-Nem tudjuk kikerülni őket?-kérdeztem mert mentem volna már. Tuti valaki kezét kérik meg. Arra pedig pont nem vagyok kíváncsi.

-Én kíváncsi vagyok erre ,nézzük végig!- nézett rám könyörgőn Mira. Belementem. Már vagy 3 perce táncoltak,váltott a zene és alig hittem a szememnek. A táncos lányok között észre vettem,a vidáman vigyorgó most is gyönyörű hugomat,Lisát. Egyenesen a szemembe nézett és küldött egy puszit,továbbra is vigyorogva. Látszik rajta hogy élvezi amit csinál. Nem értem anyáék mért nem fogadják el,hogy ő ezt szereti. Már folyt az izzadság a lányokról,legalább 10 perce táncolnak. Majd megszólalt a Marry you Bruno Marstól. Tényleg valaki lánykérése van folyamatban. A lányok hirtelene letérdeltek, és úgy csináltak mintha a kezükben lenne az a bizonyos dobozka. Lisa végig engem nézett. Mindenki kiváncsian nézett jobbra és ballra,hogy kinek kérik a kezét. Elnéztem én is ballra,ki a sorból majd jobbra. Akkor viszont már egy gyönyörű barna szempárral találtam magam szembe. Kezem a szám elé kaptam. A meghatódottságtól majd nem elbőgtem magam. David térdelt előttem,kis dobozka a kezében,abban pedig egy gyönyörű gyűrű volt. A tömeg ujjongott és "hú"zott. Majd David megkérdezte Tőleem.

- Amy, lennél az első akit megpillanthatok reggelente?
Lennél az a nő,akinek csókolom az ajkát? Lennél a gyermekeim anyja?
Amy Johnson leszel a feleségem?- vigyorgott rám. Elegáns volt szexi és ellenállhatatlan. Elsírtam magam és csak bólogatni tudtam.

- Igen.- nyögtem ki végül,igaz alig hallhatóan. Tapsolni kezdett a tömeg. David az ujjamra húzta a gyűrűt és szorosan átölelt. Utána megcsókolt,szenvedélyesen.
Elváltunk egymástól. Akkor már Lisa állt mellettem,szorosan átöleltem és megpuszilgattam. Sokat változott majdnem 2 év alatt. A haját sötétebb vörösre festette és orr piercingje is van.Kinyitottam eddig csukva tartott szemem és észre vettem hogy a szüleink is itt vannak. David mindenre gondolt. Bár,biztos vagyok benne hogy nem egyedül vitte véghez. Mindenki gratulált majd a buliba mentünk,amit ugyan csak David szervezett. A fejemen levakarhatatlan vigyor ült,ahogy az övén is.

Boldog voltam végre,teljesen boldog. Megvolt minden ami fontos. Itt vannak a szüleim,a testvérem. Van egy fantasztikus barátnőm, és egy, számomra ,tökéletes férfi ,most kérte meg a kezem. Ami elmúlt már nem számít,csak hogy itt vagyunk egymásnak és szeretjük egymást.

David felesége leszek,gyerekeket szülök majd és boldogan élünk,míg meg nem halunk.