7.

6.8K 345 11
                                    

Vajon élek vagy meghaltam?
Madarak csicsergését hallom. Ki kéne nyitnom a szemem de, félek. Csak fekszem mozdulatlanul. Eszembe jut David, a stewardess és a kapitány. Ők élhetnek? Hol lehetek most? Hirtelen beterít a víz. Felugrok és fuldokolni kezdek. Próbálom kiköhögni a benyelt vizet. Jó a rosszban hogy ezek szerint élek. Felnézek és látom a homokos partot a szikláknak neki ütköző hullámokat. Kimászok a vízből és leülök. Nézem az óceán zavaros vizét. A vihar elmúlt már csak egy- két felhő úszik az égen. Megpillantom messze a vízben a repülő egy darabját majd még messzebb még egyet. Mennyire sodródhattunk el. Hol vannak a többiek? Egyáltalán hol lehetek én? Hogy kerültem ide? Be voltam kötve, hozzá az üléshez. Hogy szabadultam ki? Felálltam és elindultam balra hátha valakit még kisodort a víz. Egy ideje sétáltam amikor a bőröndömet véltem felfedezni. Kihúztam a partra. Kinyitottam,televolt vízzel kiöntöttem és elővettem belőle a bikinimet és a papucsom. Meleg van. Forróság. Így inkább abba szaladgálok. Közelebb mentem a fákhoz és örömmel nyugtáztam hogy a fán van banán. Elkezdtem fel mászni rá mert éhes vagyok. Talán egy óra kínlódás után sikerült felérnem a tetejére . Elkezdtem enni egy banánt és körül néztem fentről hátha onnan többet látok. Megpillantottam egy fekete foltot a sziklák mellett de csak reméltem hogy ember és nem csak valamit benézek. Lekászálódtam a fáról és futni kezdtem felé. Ahogy közeledtem rájöttem hogy tényleg ember. Nem más mint a stewardess. Odafutottam mellé de eszméletlen volt. Nem emelkedett a mellkasa ezért a pulzusát is megnéztem. Két ujjal a nyaki ütőeret kerestem.

- Meghalt.- hirtelen ugrottam fel ijedtemben. A hang irányába fordultam.
- Te élsz? - örültem hogy nem vagyok egyedül de féltem is mert itt kettesben vagyok vele.
- Te is. - mosolyog. Most jut eszembe hogy a gépen megcsókoltam. Úristen. Tuti most azt hiszi igaza volt. Megakarom magyarázni de, lehet azzal még hülyébb helyzetbe hozom magam.
- Most mit fogunk csinálni?-rám nézett majd megnyalta a száját. Uhh basszus bikinibe vagyok.
- Szexelhetünk ha már így kettesben vagyunk. Jól nézel ki.- gondolom mennyire. Tele vagyok zúzódásokkal.
- Most zuhantunk le. Itt fekszik holtan egy nő te meg szexelni akarsz?- akadok ki.
- Igazad van. Mire megtalálnak minket te magad akarod majd- beszívja a levegőt beharapja a száját.- Csak bírjam ki addig.
- Na jó. Nem tudod hol lehetünk? Nem lakik itt valaki?
- Ez egy lakatlan sziget cica most néztem szét.
- Nem vagyok cica. - leültem a sziklára. Most már nem lehet látni a gép darabjait. Elsodródtak ki tudja milyen messzire. Hány nap alatt találnak majd ránk? Hol fogunk aludni?
Keresni kell egy forrást hogy tudjunk mit inni. Gyümölcsöt kell gyűjteni hogy tudjunk enni.keresni egy fedett helyet mondjuk egy barlangot estére. Vissza megyek a ruháimért aztán körülnézek. Határozom el magam és indulok is de David utánam szól.
- Hová mész asszony? - asszony? Tényleg nem tud a nevemen szólítani?
- Ott vannak a cuccaim. - mutatok a bőrönd irányába.
- Akkor menjünk.
- Nem kell velem jönnöd.
- Inkább kísérgetlek minthogy egy halott nővel maradjak.- jogos. Legalább nem maradok egyedül.

Nem messze a parttól találtunk egy kis forrást. Bár vinni nem tudunk magunkkal mert nincs mibe.

- Maradjunk itt így nem kell annyit mászkálni.- dobom fel az ötletet.
- Szerintem a part biztonságosabb. Plusz ha haza akarsz menni ott előbb észre vesznek. De ha itt akarsz velem maradni azt se bánom.- kacsintott.
- Nem szeretnék de, igazad van. Csak így kísérgetned kell majd ugyanis félek a vadállatoktól.
- Örömmel.- nevetett.
- Remélem tudsz varázsolni. Mert tüzet is kéne csinálni.
- Szerencséd van kiscserkész voltam.- sétáltunk vissza a partra.
- Szerinted megtalálnak?-néztem magam elé. Felém fordult és szembe fordított magával. Államnál felemelte a fejem és a szemembe nézett.
- Remélem nem,mert ha igen akkor nem lehetek veled.- megállt az idő ahogy mélyen egymás szemébe néztünk. Jól estek a szavai. Nem tudom hová tenni a viselkedéseit. Kíváncsi vagyok mire gondol, hogy mit érez és hogy mit akar. Megcsókolt. Forrón, szenvedélyesen faltuk egymást és nem bántam. Akartam nagyon is de akkor beugrott hogy pont ezt akarja elérni nekem meg ott van James. Ellöktem magamtól.
- Mért? Miért nem hagysz békén?- kérdeztem de választ nem vártam csak elindultam a partra.
Amikor kiértem leültem a homokba.
- Mert tudom hogy te is akarod.- szólalt meg mögöttem David.
-Hülye vagy.- morogtam.
- Befogom bizonyítani. Te magad fogsz kérni hogy basszalak meg.
- Mi bajod van neked? Szerelmes vagy belém vagy mi?- keltem ki magamból. Kíváncsi is vagyok hogy mit mond.
- Pfff. Na ne szállj el magadtól kislány.- nevetett.
- Akkor meg mért lenne jó ha megbaszhatnál? Mit érnél el vele ha megcsalnám Jamest? - kiabáltam.
-Semmit csak tetszik hogy nem adod magad könnyen. Az első kérdésedre pedig csak annyit hogy egy újabb dögös kis picsát döngethetnék.- az önelégült fejét most a legszívesebben betörném.
- Még ha itt halok is meg akkor se kapsz meg soha.
- Soha ne mondd, hogy soha.- kacsintott majd elment. De hova? Egyedül hagyott.

Megőrjít [Befejezett]Where stories live. Discover now