Megőrjít [Befejezett]

2.

- Főnök asszony csak nem hozzám jön? Talán hiányoztam?- vigyorgott önelégülten.
- Szó sincs ilyesmiről. Mindössze itt lakom. Amint látom a legnagyobb sajnálatomra te is.- néztem rá sajnálkozva. Egészen közel jött.
- Hamarosan talán nem is fogod annyira sajnálni.- mondta szinte a számba suttogva. Kezem a mellkasára tettem és lassan toltam el magamtól.
- Ne reménykedj.- a lift jelző csengőjére lettem figyelmes. Nyílt az ajtó és James lépett ki rajta. Ma is elegáns volt. Szőkésbarna haja tökéletesen állt,kék szeme engem figyelt. Nem egy kigyúrt állat de izmos és nagyon.
- Szia szívem.- csókot nyomott a számra.
- Szia.- boldog mosoly ült az arcomra. David felé fordult.
- Helo kihez van szerencsém?
- David Fisher vagyok. Remélhetőleg hamarosan a hölgy apja cégén dolgozhatok.- fogott kezet Jamessel.
- Ma volt állás interjún és mint kiderült itt lakik a szomszédban.- folytattam.
- Remek. Mehetünk drágám?- kérdezte James.
- Persze.- elővettem a kulcsom és kinyitottam vele az ajtót.
- Akkor viszlát.- köszönt el James Davidtől és becsukta az ajtót.
- Milyen napod volt Amy?
- Csak a szokásos. Neked? Nem láttalak.
- Házon kívül volt néhány elintézni valóm.
- Értem.
- Gyere segítek.- ölelt át hátulról és nyakam csókolgatása közben az ingem gombjaival babrált. Lehúzta a szoknyám cipzárját ami azután a földre hullt. Levette az ingemet és szembe fordított magával. Vadul csókolt s közben a nadrágját gombolta ki én pedig az ingét vettem le róla. Fél perc múlva már meztelenül voltunk az ágyban. Megfogta a mellem és a szájával szopogatni kezdte míg a másik kezével támaszkodott. Elengedve a mellem a kezét lecsúsztatta nőiességemhez. Körkörösen masszírozta, elővett egy gumit felhúzta majd bepozicionálta magát és azonnal ki/be kezdett bennem járni. Élvezetünknek hangos nyögésekkel adtunk hangot. Nem sokkal később már lihegve feküdtünk egymás mellett.

Reggel időben keltem James még aludt én pedig felvettem a sport melltartóm erre még egy testhez simuló sport trikót és az edző nadrágom ami elég rövid volt csak a fenekemet takarta. A derekamra kötöttem még egy pulcsit is. Megittam a reggeli kávém , bedugtam a fülhallgatót a fülembe a telefont a pulcsi zsebébe zártam. Felhúztam a futócipőm és indultam is. Bemelegítés ként a lépcsőt választottam.
Már a parkban futottam amikor valaki mellém szegődött. Oldalra néztem és egy barna szempár nézett vissza rám. David vigyorgott a képembe. Gyorsítottam a tempón hátha így letudom rázni de, pechemre újra felzárkózott. Lassítani kezdtem majd fokozatosan álltam meg.

- Mit akarsz?- kérdeztem lihegve.
- Én semmit csak futok.- futott egy helyben előttem pár méterre.
- De mért vagy ott minden hol ahol én?- csípőre tettem a kezem.
- Őszintén?- bólintottam.- Meg kell figyelnem téged a NASA kérésére. Ugyanis nem rég láttak egy ufót leszállni és úgy gondolják te egy vagy az idegenek közül.- miközben elmondta közelebb jött.
- Ezt most el kéne hinnem?- néztem rá hitetlenkedve.
- Dehogyis - röhögött- Hazudtam, ne légy már ilyen karót nyelt.- barátian vállon vert és futott tovább. Hogy én karót nyelt?
- Na te nem jössz?- nézett vissza rám.
Szem forgatva indultam utána. A füles végig a fülemben volt,nem voltam kíváncsi rá.

Mire haza értem James már nem volt ott. Biztosan haza ment átöltözni. Lezuhanyoztam felöltöztem és indultam a munkába. Vártam a liftet amikor hallottam egy ajtót nyitódni majd bezáródni. Nem foglalkoztam vele.

- Hé főnök asszony csak nem együtt megyünk?- ezt nem hiszem el.
- Először is ne nevezz így van nevem is. Másodszor pedig nem megyünk együtt.- mondtam nyomatékosan és végig a liftajtót néztem de így is láttam hogy engem néz.
- Akkor főnök asszony maradjak le vagy menjek előre?-behunytam a szemem és vettem egy mély levegőt és kifújtam. Ekkor megérkezett a lift. Kinyitottam a szemem és beszálltam. David jött utánam. Megállt mellettem. Míg a földszintre értünk csendben álltunk egymás mellett. Kinyílt a lift ajtó majd sietősre vettem a tempót és annyira lefoglalt hogy magam mögött hagyjam azt a faragatlan tuskót hogy észre sem vettem hogy a bejárati ajtó nem nyílt még szét előttem és neki csapódtam. A lendülettől hátrább léptem hogy ne essek el ekkor kéz kezet éreztem meg a derekamon.

- Na főnök asszony jól van?-nevetett David.- Csak nem előlem menekül?
- Nem és vedd le rólam a kezed.- mordultam rá nyersen.
- Legközelebb azért várd meg míg kinyílik az ajtó.- szólt utánam mert én már elindultam. Ezt nem hiszem el hogy ez történik velem. Remélem nem látták túl sokan ahogy beégtem.
Mivel még volt egy kis időm bementem az egyik kávézóba útközben. Elvitelre kértem egy capuccinot. A vállalattól már nem jártam messze amikor egy taxi ajtaja csapódott nekem és a poharam tartalma a ruhámon landolt.

- Ezt nem hiszem el. A rohadt életbe.- szitkozódtam ugyanis haza menni már nem lenne időm tehát így kell ma dolgoznom. Felnéztem az öltözékemről az illetőre akinek köszönhetem az új mintát a ruhámon.