Megőrjít [Befejezett]

14.

- Ne szédíts David!-mondtam unottan.- Menj el!

-Mi? Miért?

- Mert.- nem akarom látni azok után hogy haza se értünk és máris mással hempergett. Most meg itt akar aludni a pofám leszakad.

- Választottál igaz? Jamesszel maradsz.

- Mit kéne tennem? Láttam ,hogy pár órával az után hogy visszaértünk, már egy ribanc jött ki az ajtódon. Nem akarlak látni kár volt megbíznom benned!- emeltem  fel a hangom. Nem vártam meg a válaszát csak rá csaptam az ajtót. Kimentem újra a friss levegőre hátha sikerül elálmosodnom mint az előbb. Erre David is kint volt.

- Amy én..- nem hallgattam csak becsuktam az ajtót és lefeküdtem. Arra az estére gondoltam. Arra a csodálatos estére. El kell felejtenem. Hozzá megyek Jameshez és kész.

***
3 hónappal később

Repül az idő mint még soha. Daviddel nem beszéltem azóta. Elmegyünk egymás mellett. Eleinte próbálkozott de, nem hallgattam meg. Bedugtam a fülem vagy rácsaptam az ajtót. A cégnél pedig a titkárnővel üzengetünk. Jamesszel ott folytattuk ahol.... "nagyon" jó. Semmivel nem lett izgalmasabb. Szeretem de, kicsit szeretném ha vadabb lenne vagy nem tudom. Ez mind David hibája. Vissza tértem a reggeli futáshoz és most az étkezésemre figyelek így híztam pár kilót persze izomból mert edzeni is járok. Csont sovány voltam amikor haza hoztak. Nagyjából úgy nézek ki mint előtte  csak most sportosabban.

Gondolataimból James vonalas telefonja zavart meg. Az éjjeli szekrényen volt így felvettem. Egyből meghallottam a beszélgetést. A konyhában is van amit James vett fel.

- Mondtam már hogy ezen ne hívj soha! Ha nem veszem fel oka van!

- Jól van szívem. Bocs csak tudni akartam mikor látlak újra.

- Most nem mert itt van Amy.

- Megint őt kurogatod? Meddig kell még ezt elviselnem?

- Amíg meg nem szerzem a céget.

- Az mennyi idő?

- Hagyjál már. Nem tudom. Leteszem mert lebukok. Szeretlek kicsim.

- Én is mackó.

A döbbenettől köpni nyelni nem tudta. Leraktam én is a kagylót. Felöltöztem és kimentem.

-James!

- Igen szerelmem.?- szerelmem mi?

- Végig gondoltam és tudod nem akarok már esküvőt.- arcáról lefagyott a mosoly.

- Miért?

- Mert megcsaltalak. Lefeküdtem Daviddel még a szigeten.- mondtam ki egyből.

- Oh..- gondolkodott- Figyelj kicsim. Megértelek oké? Nem haragszok rád. Fáj de,megoldjuk!Oké? Szeretlek. - jött közelebb.

- Én nem James. Tudod miért? Mert ez az egész egy nagy hazugság. Te átbaszod a fejem ember! Az apám cégéről ne is álmodj! Ki vagy rúgva!- robbantottam a képébe. Indulta az ajtó felé de visszarántott erőszakosan. A nyakamat kapta el úgy nyomott a falhoz.

- Nem mész innen sehova!-morogta.- Azt csinálod amit mondok ribanc.

- Nem.- nyöszörögtem majd tökön rúgtam. Kitéptem szinte az ajtót és futottam. Egészen hazáig. Felérve az emeltre az ajtómhoz siettem. David is pont a zárral játszott. Észre vette remegő kezem ,ahogy próbálok bejutni a szobámba.

- Minden rendbe Amy?

- Igen nincs semmi!- mondtam ingerülten. Nem tudom miért nem mondtam el neki vagy hogy mért beszélek vele így hisz nem tehet az egészről. Nem mondott semmit csak bement a szobájába. Csengett a lift én meg még mindig a kibaszott ajtóval szerencsétlenkedtem. Végre kinyílt meg a lift is. James száguldott felém. Becsaptam az ajtót de a kezem még jobban remegett a félelemtől így nem tudtam bezárni. James berontott engem ellökve én pedig sikítottam. Rettegtem hogy mi lesz most. Dühösen közeledett felém. Mászva hátráltam. Mondanom sem kell elkapott újra és a nyakamnál fogva emelt fel a földről és nyomott a falhoz. Rúg-kapálóztam és sikítani próbáltam. Fintorogva szorította a nyakam.

- Azt mondtam az lesz amit én mondok!- köpte oda. Belebaszta a fejem a fajba. Ekkor érkezett meg David. Elkapva Jamest én a földre rogytam ők pedig ütni kezdték egymást. A nyakam dörzsöltem mert fájt és még rendesen nem kaptam levegőt. A kiabálásokra többen is megjelentek az ajtóban. Majd egy biztonsági őr szedte szét őket. Sokkos állapotban vittek kórházba. Egy-két napja nem beszéltem senkivel. Ha csak megkérdezték jól vagyok e sírni kezdtem az emlékek miatt. A fiúkkal nem tudom mi van mert nem engedik őket a közelembe. Jamest nem is akarom látni. Még a végén megöl. Az a baj hogy míg nem beszélek nem tudják meg az igazat és nem csukják le. Nem tudom miért vagyok még kórházban hisz a sokkon kívül nincs komoly bajom. Biztosan csak a biztonságom érdekében.

Nyílt az ajtó és egy fehér köpenyes férfi jelent meg. Még nem láttam itt. Maszkkal takarta az arcát. Nem volt név táblája se. Úgy viselkedett mint aki épp bűnt követ el és nincs sok ideje. Megijedtem mert hirtelen közeledni kezdett. Aztán lehúzta a maszkot....