Olyan tíz körül keltem fel. Nem a saját ágyamban. Mellettem pedig, valaki édesen szuszog. Dan.
Rögtön beugrik minden. A nutella, a beszélgetések és a sírórohamom.
Nem volt kedvem kiszállni az ágyból, de úgy meg unatkoztam. Dan felé fordultam és néztem, milyen bájosan alszik.
Egy hirtelen mozdulattal, átölelte a derekam és magához húzott. Nagyon közel voltunk egymáshoz.
- Ne kukkolj már! - mordult fel.
Fülig vörösödtem. Végig fent volt.
Kinyitotta a szemét és mélyen az enyémbe nézett. Majd a számra vetette tekintetét.
Egyre közelebb és közelebb jött. Abban a pillanatban, nem akartam semmi mást, csak hogy megcsókoljon.
Már csak pár centi választotta el ajkainkat. És..és..megcsörrent a telefonja.
El is tűnt a varázs.
Ő felvette a telefont én pedig kipattantam az ágyból. Visszamentem a szobámba. Vagyis mentem volna. Visszahúzott és a szekrényére mutatott, amiben a nutelláit tartja.
Hálásan néztem rá és kivettem egy üveggel.
Újra mentem volna, de megint visszarántott. Jó szorosan megölelt és megpuszilta a homlokom.
Most már elengedett.
Bementem a szobámba és elkészültem. Vagyis a reggeli teendőimet megcsináltam. Miután kész lettem le mentem a nappaliba. Mindenki ott volt. Vagyis Dan és Paul. Már ők a mindenki.
Leültem én is és Danre néztem.
- Nézzünk már valami filmet. - dobtam fel az ötletet.
- Majd. - nyomkodta tovább a telefonját.
- Most..- mondtam. - Unatkozok, légysziii. - húztam el az i betűt.
- Jó. Mit akarsz nézni?
-Nem tudom...- gondolkoztam el. - Úúú, de tudom. - csillant fel a szemem. - A felhők fölött három méterrel-t. Úgyis megakartam nézni még egyszer.
- Az ilyen..- gondolkozott. - hogy is mondjam. Nyálas film?
- Nem. - ráztam meg a fejem.
- Oké.
Bement a szobájába, gyorsan letöltötte és áthúzta pendrive-ra. Berakta a tévébe és el is kezdtük.
Már vagy ötször láttam, nem lehet megunni. Akármikor megtudnám nézni még egyszer.
