Semmi Sem Az Aminek Látszik

9. rész

Napok óta nem mentem ki a szobámból. Stiles bármennyire próbál kirángatni, nem sikerül neki. Elegem van mindenből, nem tudom hogy mi történik körülöttem. És ez idegesít, utálom hogy minden szétcsúszik és összedől. Kicsúszik a kezemből az irányítás, nagyon sok ez az egész. Összetörtem és összes vagyok zavarodva. Átváltozom és keresztül rongyolok a házon. Stiles csak néz hogy most mi történik, de nem foglalkozom vele egyszerűen kimegyek és eszeveszett rohanásba kezdek. Ahogy csak a lábaim bírják rohanok. Nem tudom merre megyek, csak el innen, új életet akarok kezdeni, magam mögött hagyni a múltat, elfelejteni mindent ami történt. Egyszerűen szükségem van egy kis változásra. Szükségem van egy új Mayára, valakire aki más mint most. Hirtelen egy farkas jelenik meg előttem, nem ismerem fel az illatát. Elkezdek morogni és vicsorogni rá, de őt ez nem zavarja. Egyszerűen átváltozik emberré.
-Figyelj, nem akarok rosszat. Csak ezt az egészet megbe...-a szavába vágok.
Ez az a lány akit Derek ölelgetett, nincs szükségem magyarázatra..
-Nem érdekel.-szólok semleges hangon.
Felé kezdek rohanni, de nem megyek neki, csak elfutok mellette. Ismét őrült tempóban kezdek száguldozni, ki kell ürítenem a fejem, de pechemre anya és A
apa sírjánál kötök ki. A sírás egyre jobban fojtogat. Egy kezet érzek meg a vállamon. Azonnal az illető felé fordulok, Derek az. Lelököm a kezét a vállamról és hátat fordítok neki. Elsétálok, amikor hallom hogy követ futni kezdek. Jön utánam hirtelen megállok és megfordulok ő előttem áll meg tíz centivel. Hátrébb lépek és onnan figyelem pár másodpercig.
-Hagy már békén!-szólok rá végül.
-Nem amíg meg nem hallgatsz.-olyan "mondjad pillantást" vetek rá.
-Az nem az volt aminek látszott ő a húgom volt.-mondja nyugodtan.
-Én meg higyjem is el?-húzom fel szemöldököm.
Újra elkezdek futni, de már közel sem olyan gyorsan. Mostmár hazafelé veszem az irányt, nem futok elég gyorsan, könnyedén golyót eresztenek az oldalamba. Miért mindig engem lövöldöznek?.. Szerencsémre, vagy nem, de nem tartalmaz sisakvirágot a töltény. Már jóval lassabban futok mint eddig, de tudom hogy nem állhatok meg. Ahogy belépek a ház ajtaján, majdnem összeesek. A fal fog meg a padló helyett. Stiles azonnal mellém ér és vizsgálni kezdi az oldalam.
-Ezt egyedül nem tudom kiszedni! Elviszlek Deatonhöz, kapaszkodj!-emel fel a földről.
Összeszorítom a fogaim és tűröm a futással járó ugrálást.
-Stiles! Nem bírom sokáig nyit..-suttogom, de nem érkezem befejezni.
Minden elsötétül a szemeim előtt, elájultam.