With Emotions Came/ Hyungwonho //Befejezett//

2. rész

HYUNGWON

Komolyan mondom valakit kinyírok.
Már hajnalban fel kellett kelnem, hogy beérjek egy fotózásra, amit hát mert miért ne, elhalasztották. Csesszék meg, tövestül. Az ember alig ér haza, de máris visszahívják. Aztán hirtelen mondják, hogy mégis kell menjek fotózásra, mert az egyik modell társam megbetegedett. Oh, és ha ez nem lenne elég, mindezt szakadó esőben kell megcsinálnom, mert az olyan "bámulatos". Bámulatos lesz, ha kinyalják a seggemet.

Dühösen beszálltam a kocsiba és a sofőr el is indult. A fejemet az ablaknak döntöttem és hallgattam a menedzserem monólogját. Inkább elővettem a telefonomat, bedugtam a fülembe a fülhallgatót és hangosra feltéve a hangerőt, elkezdtem hallgatni a zenét, ezzel kizárva mindent a külvilágból. Persze pont, akkor akarok zenét hallgatni, amikoris odaértünk a helyszínhez. Kicsit ismerős volt, majd végül eszembe jutott, hogy nem messze van az az étterem, amiben holnap este leszek, egy csomó idegennel. Kiszálltam a kocsiból, elraktam a telómat a zsebembe és odasétáltam a stábhoz, akik gyorsan elvittek az öltözömhöz és minden rám kentek és rám adtak. De, mint kiderült egy lánnyal kell fotózkodnom, pont azzal, akivel egész életem során, soha nem akartam. Jisoo egy elkényeztetet leányzó, aki mindenáron összeakar jönni velem. Ezt nem hagyom, így ha ugyanabba a stúdióba kell mennünk inkább el sem vállalom a munkát. Gondolom a menedzserem, direkt nem mondta kivel leszek egy fotózáson, mert gondolta, hogy nem fogom elvállalni.

Gyorsan ellöktem magamtól a sminkeseket, akik rögtön fel is háborodtak. Nem törödve velük rohantam ki, a fotóshoz. Meglepődve pillantott felém.

-Elnézést, de nem tudom elfogadni az ajánlatát.

-Mi...mégis miért?- háborodott fel.

-Nem szeretnék egy bizonyos személlyel együtt működni.- gondolom gyorsan rájött ki az, és elmosolyodott.

-Rendben, akkor nem lesz közös kép veletek együtt csak külön és akkor azt mással megcsinálom. De most menj vissza, mert kezd lefolyni rólad a sminked.-bólintottam és meghajolva visszamentem a sminkesekhez.

Mindent lerendeztünk, míg végül a rendes ruhámba visszaöltözve, mentem a kocsihoz, csúrom vízesen. Amikor a járdán voltam hirtelen nekem csapódott valaki és a szerencsénk az volt, hogy időben elkaptam, így nem esett el. A fején kapucni volt és nem kicsit remegett.
Nálam sokkal kisebb és teljesen vízes volt.

-Jól vagy?- kérdeztem tőle. Nem nézett rám.

-Igen és bocsánat.- elszakad tőlem és elkezdet futni. Még egy ideig utána néztem, míg gyorsan beszálltam a kocsiba és már száguldottunk is haza.
Mikor hazaértem azon gondolkoztam vajon ki is lehetett az akivel egymásnak ütköztünk, olyan gyorsan történt minden de mégis megfogott valami benne. Végül e gondolatok között nyomott el az álom.

Meghoztuk a kövi részt, remélem tetszeni fog nektek. Írjátok kommentbe a véleményeteket és vote-oljátok, ha tetszett.

Bye
Wonkyun🐻🐰