With Emotions Came/ Hyungwonho //Befejezett//

3.rész

WONHO

Reggel arra keltem, hogy fáj a fejem és majd megfagyok. Nem értettem mi bajom aztán eszembe jutott a tegnapi eső amiben jól eláztam méghozzá lázasan.
Lassan kikeltem az ágyból és előhalásztam a lázmérőt. Aztán vártam csipogott ekkor pedig megnéztem 38° ezek szerint nem lett rosszabb de azért bevettem egy lázcsillapitót mert nem akartam itthon unatkozni. Ezért elindultam hát dolgozni.
Egész jól voltam igaz mikor Minhyuk meglátott hazaakart küldeni de mondtam, hogy jól így nem zaklatott tovább viszont éreztem, hogy figyel rám nehogy bajom essen
Aztán 11 óra körül egy nagyobb társaság érkezett az étterembe akik felkeltették a figyelmemet mert 2 igazán szép lány illetve 3 igazán helyes fiú érkezett elől mögöttük pedig az ügynökeiknek kinéző emberek léptek be. Akaratlanul is megakadt a tekintetem az egyik fiún de biztos csak azért mert pincér vagyok és az a munkám, hogy figyeljek az emberekre akik bejönnek majd kiszolgáljam őket (legalábbis ezzel biztattam magam).
Így hát tettem dolgom és felvettem a rendelésüket ami könnyen ment ám az a bizonyos fiú furán nézett ami valljuk be fura érzés volt főleg mikor az ő rendelését vettem fel na mindegy is. Mikor vártam, hogy vihessem amit kértek kezdtem igazán rosszul érezni magam és egy kicsit szédültem és de úgy gondoltam elmúlik ezért el is indultam a társaság asztala felé már majdnem ott voltam mikor hirtelen teljesen elvesztettem a kontrollt így gyorsan letettem az asztalra a tárcát és ekkor elkezdtem zuhanni a padló felé de valaminek neki ütköztem és igazán ismerős érzés fogott el de mire bármit is felfoghattam volna elsötétült minden. Megszünt minden bajom és nyugodtnak éreztem magam.

MINHYUK

Mikor tegnap hazaküldtem Wonhot reméltem, hogy holnap nem jön dolgozni betegen. De persze nem is az én drága barátom lett volna ha otthon marad pihenni és lábadozni ezért is akartam hazaküldeni mikor belépett az öltöző ajtaján. Végül nagy nehezen elhittem neki, hogy jól van de azért rajta tartottam a szemem ha baja esne.
11 körül jött egy nagy társaság akik egészen figyelem felkeltők voltak de nem a ruházatok miatt hanem feltünően hibátlannak tüntek volt 2 lány és 3 fiú akik ahogy látom barátom figyelmét is elterelték főleg az egyik fiú aki meglehetősen magas volt. Nekem viszont ő nem nagyon jött be igaz elméletileg foglalt vagyok ugyanis kialakulóban vagy egy kapcsolatom egy régi szerelmemmel aki nem lány. Már volt kapcsolatom lányokkal is de nem volt az igazi aztán úgy féléve rájöttem, hogy biszexuális vagyok így az egyik fiú az én figyelmemet is felkeltette nem volt nagyon magas de túl alacsony se pont tökéletes és igaz elég mogorvának tünt de egyben szelidnek is ezért  elvarázsolt.
A nagy bambulásomból Wonho rángatott ki, aki éppen vitte a tálcát a vendégeknek. Viszont hirtelen dőlni kezdett és épp lerakta a tálcát már az éppen felálló magas srácnak esett.
Egy ideig néztem őket sokkoltan, majd gyorsan oda rohantam hozzájuk is kivettem az elájuló Wonhot a fiú kezéből.

-Köszönöm, hogy megfogtad még mielőtt még nagyobb baj történik.- az ölembe emeltem őt és bevittem az öltözőbe. Lefektettem az egyik padra, majd keresni kezdtem gyógyszereket, lázmérőt és egy puha takarót. Még, hogy mi egy "család" vagyunk, így, mindig van nálunk mindenből elegendő, ha baj lenne, a főnök irodájában. Amint mindent megszereztem még egy kis pohár vízet, az egyik barátunkkal, aki suli után itt szokott lenni segített nekem. Leültünk Wonho köre és betakartuk pokróccal. Megsimogattam az izzadt buksiját és megcsóváltam a fejemet.

-Minek jön be betegen dolgozni?- kérdeztem Hunniet. Hunnie egy nagyon szép lány, aki az egyik legjobb barátom.
Megvonta a vállát, majd megszólalt:

-Nem tudom, de hülye ötlet volt tőle.- mondta azzal mély lányos hangon.- De szerintem, szólok a főnökötöknek, hogy engedjen el titeket és akkor holnap bejösz dolgozni én pedig vigyázzok rá, nehogy valami történjen.- bólintottam és úgy tettünk, ahogy Hunnie mondta. Felemeltem Wonhot takarostul és a kocsihoz siettem, beültetettem, majd én is beszálltam és máris elindultunk.

Bye
Wonkyun🐻🐰