Love is love - Történetek a szerelemről

7x4

Legközelebb egy órakor keltem fel. Úgy döntöttem, mielőtt átmegyek Gemmához, beszélek Tommyval, mert bántott, hogy így viselkedett velem, pedig én tényleg nem akartam bántani. Kikaptam egy alsógatyát a fiókból, és elmentem fürdeni. Bár szerettem volna a kádban ücsörögni még egy rövid ideig, nem lehetett, mert minél hamarabb Gemmánál akartam lenni, ami pedig azt jelentette, hogy Thomashoz is rövid időn belül kell odaérnem. Úgyhogy csak megvártam, míg egy kicsit felmelegszem, megmosakodtam, és már ki is pattantam a kádból. Szomorúan néztem a lefolyó fölött örvénylő vizet, majd felöltöztem.

Szemerkélt az eső, ezért megkértem aput, hogy dobjon el autóval. Odaérve becsengettem. Thomas anyukája fogadott a kapuban.

- Jó... napot – köszöntem neki kis gondolkodás után. Kellemetlen lett volna fél háromkor jó reggelt köszönni.

- Szia Louis. Hát te?

- Thomasszal szeretnék beszélni. Történt köztünk egy félreértés az éjszaka folyamán, amit szeretnék mihamarabb tisztázni.

- Sajnálom. Gyere be. Thomas még zuhanyozik, de nyugodtan megvárhatod.

- Köszönöm – mosolyogtam az anyukájára, majd beiszkoltam a házba.

Épp felértem az emeletre, mikor kinyílt a fürdőajtó. Thomas döbbent tekintettel meredt rám, én meg hirtelen nem tudtam, mitévő legyek. Úgyhogy kitört belőlem, mindenféle körtönfalazás nélkül, amit szerettem volna.

- Tommy, ne haragudj, annyira sajnálom. Nem akartam. Nem voltam eszemnél. Ne haragudj.

Berántott a szobájába, becsapta az ajtót, és veszekedni kezdtünk.

Dőlni kezdett belőle a szó, és nem felejtette ki a sértéseket sem rám vonatkozóan. Persze engem sem kellett félteni, mert simán visszavágtam. Mire kiderült, hogy szűz, és undorodik a velem való szextől. Mit ne mondjak, nem esett jól, és hirtelen semmi jót nem tudtam róla gondolni.

- Várjunk. Ti akkor Gemmával sem voltatok együtt? – kérdeztem vissza.

- Egyszer bepróbálkozott, miután látott minket csókolózni, de nem, egyébként nem – felelte a fejét rázva.

- Akkor ő is szűz?

- Igen, ő is – mondta szomorú arccal, mire én felderültem. Azt hiszem, tudom, mit akar csinálni délután.

Más dolgokra hivatkozva elköszöntem Thomastól. Miután becsukta mögöttem a kaput, bekapcsoltam a GPS-t a telefonomon, és elindultam Gemmáék felé. Hosszú volt az út odáig, azonban mikor odaértem, elámultam a házuk nagyságán és szépségén. Kiléptem a GPS-alkalmazásból, és felhívtam.

- Itt vagyok – mondtam köszönés nélkül, mire letette a telefont, és már nyílt is a teraszra kivezető ajtó.

Hozzám szaladt, nyomott egy puszit az arcomra, és beinvitált.

- Kérsz valamit inni?

- Nem köszönöm. Melyik a te szobád? – kérdeztem körülnézve.

- A folyosó végén jobbra. Gyere.

Követem végig a folyosón, közben mindenfelé nézegettem, mert nem tudtam, egyedül van-e abban a nagy házban. Nem akartam bunkónak tűnni, köszönni akartam bárkinek, akit meglátok, de egy lélek sem volt rajtunk kívül.

- Egyedül vagy? – kérdeztem, pedig már tudtam a választ.

- Igen.

- És mit is akarsz csinálni? – érdeklődtem, mikor már a szobájában voltunk.

Válasz helyett csak leült az ágyra és megpaskolta maga mellett a matracot. Törökülésben felültem, mire minden előjel nélkül megcsókolt, és simogatni kezdett. Először csak a nyakamat, aztán az egész testemet.

Az ágyán feküdtünk, feje a vállamon, miközben átkaroltam és élveztem selymes bőrének érintését. Egy felejthetetlen élménnyel gazdagított, azt hiszem, és ennek nagyon örültem. A plafont fixírozva töprengtem a történteken, miközben ő a facebook falát görgette. Néha megállt, néha lájkolgatott, de nem időzött semmin sokáig, és nem mondott sokáig egy szót sem.

- Louis? – szólt hozzám, mikor kinn az ég már kezdett besötétedni.

- Tessék.

- Tegnap... Tegnap a te szülinapod volt?

- Igen – feleltem kelletlenül.

- Thomas is ott volt? Az exem.

- Igen.

Felült, mellét a takaróval eltakarva, majd a szemembe nézett.

- Veled csalt meg engem, igaz?