A Barátnőm Szomszédja

6. Rész

Reggel, mint minden reggel, az ébresztő órámra keltem. Majdnem kiugrott a szívem, amikor megszólalt a Skillettől a Rise.
Lehet, hogy át kéne állítanom, hogy ne kapjak egyszer szívrohamot.
Az egy másik kérdés, hogy a nagy ijedtségemben legurultam az ágymról.
Meglepetésemre Anna rontott be az ajtón.

-Mit akarsz?-kérdeztem tőle. A reggeli bunkóság...

-Van valamilyen használható és divatos ruhád? Ami nem fekete?

-Ööö...nincs? Amúgy meg mire kellene?

-Nincs egy tiszta ruhám se! Az  összes a szennyestartóban van-válaszolta.

-Vetess anyával-mondtam erre én.

-Tudod mi a baj veled? Soha nem lesz pasid. Ezzel a modorral nem. Macskákkal fogsz megöregedni. Egyes-egyedül-vágta hozzám, aztán kirobogott a szobámból.

Najó... Ez egy kicsit fájt. De én egy erős nő vagyok! Nincs se szívem, se lelkem. De az rosszul esik, ha a "forever alon"- ságommal gúnyolódnak.
10 perc után elindultam a suliba. Fáradtan estem be becsöngetés után a terembe. Szerencsére a tanár késett. Jobb is, mert így még fel tudok készülni a matek témazáróra. Khm...valahogy ez otthon kimaradt. De most őszintén! Kinek van kedve és energiája otthon is matekozni?!

-Gyerekek! Hahó! Figyeljetek már ide!-üvöltötte szeretett tanárunk, Mrs. Willson.-Jött az osztályotokba egy új tanuló. Ben, kérlek mutatkozz be és mesélj magadról. Ja, és a dolgozat elmarad.
Amikor az új fiú belépett, szó szerint leesett az állam. Mert nem volt más, mint Paula új szomszédja. Körülnéztem a teremben és megállapítottam, hogy csak mellettem van szabad hely. Hurrá...
Nem nagyon figyeltem a bemutatkozására. Csak akkor kaptam fel a fejemet, amikor ledobta magát mellém.

-Szia. Nem tudok tőled szabadulni-nézett rám fintorogva.