A Barátnőm Szomszédja

34. Rész

-Nem akarok róla beszélni.
De meleg szívvel ajánlom, hogy tartsd távol tőlem a nővéredet, mert a következő alkalomkor élve megnyúzom- válaszolta dühtől pirosodó arccal.

-Ööö...Értettem- válaszoltam félénken. Nagyon para. Ha éppen olyan kedve van, akkor jópofizik és elmeséli az életét, ha meg valami nem tetszik neki, akkor olyan mint egy sárkány.

Néhány óra múlva megvacsoráztunk.

A hotel biztosított nekünk reggelit és vacsorát.

Az étkezés közben mindig a tarkómon éreztem valakinek a tekintetét.

Feltűnéstelenül elkezdtem forgolódni, mintha csak a berendezést figyelném meg.

Az utolsó pillanatban elkeptam Ben tekintetét.

Visszafordultam az ételemhez és elkezdtem gondolkodni.

Miért néz folyamatosan?

Valami baj van velem?

Esetleg van valami a hátamon?

Vacsora után az ofőnk megengette, hogy megnézzük egyedül a várost.

Nem csodálom, hogy elküldött minket, mivel elkezdett nagyon szemezni az egyik pincérrel.

De neki férje van.
Vagyis az ofőnek, nem a pincérnek.

Felkötöttem a vállamra egy fekete pulcsit, majd kiléptem a hűvös levegőre.

Mellettem Anna és a minionjai sétáltak el.

Elindultam az egyik irányba.

Megláttam egy aranyos kis művészmozit.

Tudni kell rólam, hogy a filmeket mindennél jobban szeretem.

Így hát beültem oda. Nemsokára egy fiú foglalt mellettem helyet.

Rápillantottam a szemem sarkából. Nagyon helyes volt.

Szőke haja összekuszálódva lógott a homlokára.
A szeme nagyon csillogott a sötétben.

A szívem elkezdett hevesen verni.

De hát kinek nem tenné ezt, amikor egy megtestesült isten ül mellette?!