43. rész

2.7K 137 5
                                    


Egy nagy sóhajtással hagytam el a szobát.

Semmi életkedvem nem volt.

A tanárnő rikácsoló hangja betöltötte az egész szállodát.

A diákok elkezdtek kiszállingózni a szobákból.
Mindenki arcán izgalom tükröződött.

Egy újabbat sóhajtottam.
Távol kell maradnom Ben-től.

Unatkozhatok tovább, nem lesz aki felvidítson.

A szemem sarkából láttam, hogy valaki elkezdett mellettem sétálni.

Picit oldalra fordítottam a fejem, hogy megnézzem, hogy ki az. Vajon ki? Hat persze, hogy az az ember, akitől elvileg távol kell magamat tartanom.

-Hagyj most békén- vetettem oda.

-Mi a baj?- kérdezte. Nem is foglalkozott az előbbi mondatommal.

-Semmi. De hagyjál már- mondtam újra.

-Nem. Kíváncsi vagyok, hogy miért vagy ilyen.

-Mit nem értesz azon, hogy hagyjál? Nem lehet magánéletem?- fakadtam ki eléggé hangosan.

Az osztálytársaim a tanárral együtt minket néztek.

Vetettem egy gyűlölködő pillantást Emmára, aki csak gúnyosan elmosolyodott.

-Oké, gyerekek. Álljatok be párosával egy oszlopba és induljunk- mondta az ofő. Tényleg ennyire hülye, hogy azt hiszi, hogy mi, a 16 éves, jól nevelt diákok majd kettes oszlopban fogunk menni?

-Szia- jött oda mellém Luna.

-Hali. Emma örül?-kérdeztem szomorúan. 

-Aha. Fogadott valakivel, hogy még ma összejön Ben-nel. És...szerintem este ne várd, hogy veled aludjon...khm...lesz jobb elfoglaltsága is.

-Első nap után lefekszenek? Jól nyomja a csaj- döbbentem meg. 

A szívem környéke elkezdett fájni. Olyan érzésem volt, mintha valami összeszorítaná a torkoma. Alig kaptam levegőt.

Utoljára akkor volt ilyen, amikor egy éve megláttam az (ex) pasimat az iskola ribancával beszélni.
Borzasztóan féltékeny voltam. Az egy másik kérdés, hogy utána a folyosó közepén a kedves barátom lekapta a csajt.

Szóval féltékenység.
De mégis mire vagy kire vagyok féltékeny?
A tudatalattim egy nevet mondogatott.

•••••••••••••••••••••
sᴢɪᴀsᴢᴛᴏᴋ!
Nagyon sajnálom, hogy két hónap után jelentkezem😅
Még nyár elején nagyban mondogattam magamnak, hogy úú végre van szünetem, lesz időm mindenre, gyakrabban tudom frissíteni ezt a könyvet.
Ömm.... Aztán kiderült, hogy én amúgy egy nagyon elfoglalt ember vagyok😅
Szóval újra bocsánat

A Barátnőm SzomszédjaOnde histórias criam vida. Descubra agora