A Barátnőm Szomszédja

25. Rész

Az óriáskerék előtt álltak.
Kizárták a külvilágot.
Csak egymásra figyeltek.
Jobban mondva egymás szájában matattak.
Najó. Mondjuk ki.
Smároltak.
Úgy, hogy Anna-nak van pasija. Történetesen a csókpartnere öccse.
Nem bírtam megmozdulni.

Körbenéztem a tömegen, remélve, hogy Ben nincs a környéken. A szerencse nem nekem kedvezett. Pár méterre tőlem ott állt ő.
Szemében megbántottság látszott. Nagy léptekkel elindult a pár felé.

-Mégis mit csináltok?- ordította, miközben szétszedte őket.

-Mi...Mi csak...-Jack torkán nem jöttek ki a szavak. Lesütötte a szemét.

-Ne haragudj Ben- szólalt meg Anna. Bűntudat itatta át az arcát.

-Ezt nem gondoltam volna rólad. Megígértél nekem valamit. És nem tartottad magad hozzá- mondta Ben. 

Azután hátat fordított és elment. Anna csak nézett utána, majd ő is lesütötte a szemét.

Ben után futottam. Utolértem és a vállára raktam a kezemet, de ő lerázta magáról.

-Rose! Takarodj már! Ne gyere többet a közelembe!- kiabált rám. Döbbent arccal meredtem rá.

-Tessék?- kérdeztem vissza, hátha rosszul hallottam valamit. 15 perce még én ápoltam a lelkét. Úgy tűnt, hogy jóban vagyunk. Erre most...

-Jól hallottad. Menj el- mondta, majd hátat fordított.

Én is ezt tettem. Elindultam a kijárat felé. Az agyam ezernyi dolgon pörgött. 

Nem haza mentem, hanem Paulához. Tényleg. Nem is tudom, hogy hol van, hiszen eltűnt. Félve kopogtattam az ajtajukon. Az anyukája nyitott ajtót. A szeme vörös volt és fel volt dagadva.

-Mi történt önnel, Mrs. Williams?- kérdeztem.

-Paula eltűnt- s elkezdett újra zokogni.

-Mikor tetszett utoljára látni?- kérdezgettem. Eluralkodott rajtam a pánik. -Biztos csak valamelyik barátjánál van.

-Nem, Rose kedves. Nincsenek rajtad kívül barátjai. Utoljára hozzátok ment, mert valamit mondani akart. Azóta nem láttuk- válaszolta szipogva.

-Mi?? Bocsánat, most haza megyek és szólok a szüleimnek. Ne tessék aggódni, meg fogjuk találni -próbáltam bátorítani, de szerintem nem nagyon ment.