A Barátnőm Szomszédja

36. Rész

-Hali! Mit csináltok?- kérdezte a nővérem, miközben Étainne testét mérte fel centiről centire.

-Szia, Étainne vagyok- mutatkozott be a fiú.

-Éppen beszélgettünk. Kettesben- mondtam kis ingerültséggel a hangomban.

Ez nem lehet igaz.

Végre van egy srác, akivel normálisan tudok beszélni, erre jön Anna és el akarja tőlem venni.

-Sziasztok- köszönt újra valaki. Anna mellett Ben tűnt fel.

Oké, mostmár nem csak kicsit vagyok ideges.

-Sziasztok. Elmennétek?- a kérdésem inkább kijelentésnek hatott.

-Nem. Meg szeretném ismerni a helyes kis partneredet- csavargatta egyik tincsét Anna.

-Oké. Akkor átadom a helyem. Szia Étainne- köszöntem el a fiútól, mire csak egy segélykérő pillantás volt a válasz.
Csak nem nem tetszik neki Anna vonzereje?

Dühösen csörtettem ki a kávézóból, de az utcán megtorpantam

. Nem tudtam, hogy merre vagyok és a telefonomon nincs mobilnet, hogy meg tudjam nézni.

A dühömet a kétségbeesés váltotta fel.

-Te sem tudod, hogy hol vagyunk?- kérdezte mellettem valaki. A hangjából megállapítottam, hogy Ben az.

-Nem. De neked nem Annával kéne lenned?- küldtem felé egy szánakozó mosolyt.

-Engem is lepasszoltak- válaszolta csendesen. -Megint.

-Nah elég ebből a depizésből! Nem vagyunk olyan jóban, hogy elmondjuk egymásnak a bajainkat, úgyhogy inkább keressük meg a hotelhez vezető utat- ajánlottam fel.

-Ezen nem lehetne változtatni?- kérdezte Ben.

-Ööö...A mondat melyik felére gondoltál?

-Miért ne lehetnénk barátok?-kérdezte reménnyel a hangjában.

-Mert nem bírjuk egymást?- válaszoltam kérdéssel a kérdésére.

-De ez ellen lehet tenni. Barátok?- tartotta fel a kezét.

Egy nagyot sóhajtottam, majd belecsaptam.

-Barátok.