Way home...

Vizes palack.

Reggel mikor felébredtem Young már nem volt lent. Megnéztem mennyi az idő, kereken 9 óra volt, ahoz képest nem is aludtam sokáig.
Már viszonylag jobban éreztem magam mint tegnap. Bele bújtam a mamuszomba és a köntösömbe aztán szép lassan  elindultam a konyha felé.
Young és Raven már javában falatoztak.

-Raven megjöttél? -mosolyogtam.
-Látod -vigyorgott vissza rám és egy nagy ölelésébe vetettük egymást.
-Épp most köszöntem még Youngnak hogy vigyázott rád.
-Naa Rae, már nem vagyok gyerek! Amúgy is te fiatalabb vagy nálam! -tettem keresztbe karom.
-De érettebb! -kuncogott.
-Aigooo -fújtam ki a levegőt.
-Inkabb gyere egyél te is!  -intett nekem Young.

Evés közben felmerült az ötlet, vagyis én voltam az ötlet gazda, hogy mi lenne ha összedobnánk valami finomat a fiúknak és elvinnénk meglepetes gyanánt, biztos jól esne nekik a meleg étel.
Ez tetszett is a lányoknak.

-Legalább van okunk látni a fiúkat -vigyorgott Rae.
-Ne maradjunk sokáig jó. Biztos rengeteg a dolguk és nem lenne jó zavarni.
-Jaj Sung mi sosem zavarunk. -ráncolta szemöldökét Raven.
-Úgy értem, rengeteg időt vesz igénybe az a sok gyakorlás és nagyon megerőltető lehet a fiúk számára, ezért mondtam hogy ne maradjuk mert így inkább ránk koncentrálnak nem a munkára.
-Jól van nem maradunk sokáig.  De mit készítsünk nekik?
-Csináljunk BULGOGI-t (szójaszószban pácolt marha szelet) Ahoz csinálhatnánk TÖLTÖTT KIMCHI-t (bocsánat ennek nem tudom a koreai nevét😅)

Mindenkinek tetszett az ötletem és neki is vágtunk a munkálatoknak. Szerencsére Raven minden szükséges hozzávalót tartott itthon ezért egy jó 1 és fél óra alatt készen is lettünk, már csak magunkkal kellett elkészülni és mehettünk is.

Bemásztam a fürdőbe és magamra kentem egy kis alapozót, világos barna szemhéj púdert, szempilla spirált és egy pirosas színű matt rúzst kentem ajkaimra.

Ezutan odamentem a szekrényemhez és kitúrtam belőle egy fekete basic pólót és egy egyszerű világoskék farmer sortot. Felvettem egy egyszerű fehér torna cipőt ami pont illett a fehér táskámhoz amibe majd a kaját teszem.



Raven és Young már lent vártak a kanapén ülve.

-Csak hogy elkészültél Unni -szólt Raven.

Rajta egy világos szürke ing volt, egy fekete kicsit elegánsabb fazonú sort és egy fehér edző cipő. Na meg egy fekete kis táska.



-Azt hittem sosem érkezel már meg! -nevetett Young.

Ő egy pastel rózsaszín háromnegyedes ujjú pólóban volt, egy háát..inkább rövid nadrágnak mondanám azt amiben volt és egy májva színű cipőben feszített. Rajta is ugyan úgy volt táska. Minek ennyi táska?



-Áh szóval hogy mindenkinél lesz táska.. Most akkor kiébe tegyük a kaját?? 
-Jó akkor tegyük tiédbe neked úgy is jó nagy! -szólt vissza Young.

Bepakolták a táskámba az ételt és már indultunk is. Szerencsére tudtuk hova kell menni mert a fiúkkal már sétáltunk arra.

Mikor oda értünk óvatosan bementünk az épületbe majd onnan a próbateremhez.

-ANNYEONG! -köszöntünk egyszerre a lányokkal.

A fiúk egytől egyig tág szemekkel nézték hogy mégis mit keresünk itt.