22-ANNYEONG Raven!!! -kiabátam és intettem a kezemmel hogy itt vagyunk.

Ránknézett Raven, arca lesápadt és elindúlt hátrafelé.
Gyorsan utánaeredtem. Megfogtam vállait.
-Ne menj már eeel...PLS. -kérleltem.
-Sung. Nemtudom hogy te ezt mégis hogy gondoltad de én ezzel a csávóval biztos nem maradok egy légtérben! -tette keresztbe a karját és forgatta szemeit.
-Aigoo Raven...tudodennyire rossz látni hogy nem vagytok jóban! Naaa létsziii csak az én kedvemért.... -könyörögtem neki hogy legalább csak
viseljék el egymást.
-Ahh jóó... De csak a te kedvedért! -vett egy mély levegőt aztán kifújta.Megfordúltam immár Ravennel karöltve és ránéztem Jungkookra aki épp elmenni készűl. Hogy mii?? Nemár basszus!!
Gyorsan utána eredtem.
-Kook drágám hát te meg mitcsinálsz?
-Nem egyértelmű? Elmegyek. Ha csak erre ment ki az egész "TALÁLKOZZUNK" téma, akkor köszönöm szépen nemkérek belőle. -furdúlt meg.
-Aigoo..én csak azt akartam hogy békűljetek ki mert ezt nagyon rossz látnom. Miért kell egyáltalán nektek haragban lenni? Az igaz hogy Raven leszedte a fejedet de te sem voltál vele valami kedves. Meg hát velem sem....-néztem le a földre.
-Na figyelj. -lépett közelebb hozzám.
Megpróbálom a lehető legjobb formámat hozni Ravennek és igérem mindent megteszek annak érdekében hogy kibéküljünk. Csak ne légy szomorú! -lépett még közelebb hozzám, lehajolt és átölelt.Odamentünk Ravenhez és felvázoltuk neki a helyzetet vagyis inkább csak én.
-De akkor mit csináljunk?? -kérdezte Raven.
-Na látjátok, most jön képbe az hogy én már mindent előre elterveztem. -vigyorogtam rájuk amit ők csak egy fél mosollyal díjjaztak.
-Először is elsétálunk a vidámparkba úgy sincs messze ott kajálunk meg sétálunk egy picit. -mosolyogtam rájuk miközben meséltem.Elindúltunk a vidámpark felé ami kb egy 10 percre lehetett a parktól. Senki nem szólt egy büdös kukkot sem.
Végélűl egy valaki megtörte a csendet.-Na és Raven hogy érzed eddig magad? -szólalt fel Jungkook, el sem hiszem.
-Hát eddig jobban mielött még te a képbe nem jöttél. -fordúlt el tőle Raven és rugdosni kezdett valami kavicsot.
-Naa Raven! Azt igérted megpróbálod!! -néztem rá szúrósan.
-Semmi baj Jungkook. -simogattam meg a hátát közbem attam egy puszit vállára.Oda is értünk a vidámparkhoz. Bentünk és olyan dolgokat kerestünk amire mind a háman fel tudunk űlni.
Már a nap végefelé jártunk mikor Raven meglátott egy célbadobó standot. Rögtön oda is rohant hogy majd ő elnyer egy nagy pandát. De sajnos ez nem sikerűlt.
Szegény nagyon elszomorodott. Jungkook ezt meglátta és kapott az alkalmon.
-Jónapot! Azt a nagyot szeretném. -Jungkook rámutatott arra a plüssre amit Raven akart.
-Már is adom. -a férfi felnyúlt a pandáért, levette és Jungkook kezébe adta. Jungkook kifizette és Raven felé fordúlt.
-Tessék Raven, tudtommal ezt szeretted volna. -mosolygott rá és a kezébe adta a plüsst.
-Ömm...ömm....deee.
De nem kellett volna megvenned.
-Nincs de! Láttam hogy szeretnéd.
-Köszönöm!Ezt el sem hiszem... Megtörtént a fordulat amire úgy vártam. JUNGKOOK és RAVEN VÉGRE KIBÉKŰLT!!!
Hazafele már nevettek is elég sokat. Én meg csak fogom Jungkook kezét, ő össze vissza lóbája közbem meg hátra fele fordúl Ravenhez és úgy beszél....
أنت تقرأ
Way home...
أدب الهواةSung egy átlagos 16 éves lány aki hazafelé tart az iskolából. Csak pont azt nem gondolta volna hogy egy buszon akár ez is megtörténhet.