Sucks at stalking

Gondolatok

Chanyeol

Baekhyunt a karjaim közt tartva békesség szállt meg, egyszerűen helyesnek éreztem. Arcát a mellkasomra hajtotta, selymes haja csiklandozta a nyakamat. Amikor felkuncogott, egyszerűen nem tudtam visszatartani a késztetést, hogy még közelebb húzzam magamhoz. Baekhyun is szorosabban karolta át a nyakam, teste teljesen az enyémhez préselődött. Szinte már nem is táncoltunk, hanem ölelkeztünk.

- Olyan jó az illatod - szólalt meg halkan, de a közelségnek köszönhetően így is meghallottam. Megpróbáltam visszafojtani a nevetésem, és mosolyogva megköszöntem a bókot.

- Baekhyun - szólítottam meg, mire a korábbi nagy táncolásának köszönhetően kissé zilált állapotú hajjal keretezett, enyhén pírba borult arccal nézett fel rám. Uramisten!

- Nem vagy szomjas? -rögtönöztem a kérdést, miután hirtelen nagyon melegem lett.

Baekhyun csak bólintott, így kézen fogva kezdtem el kivezetni az addigra már túlzsúfolt tánctérről. Összekulcsoltam bársonyosan puha ujjaival az enyémeket, és egy hatalmas mosollyal az arcomon nyugtáztam, hogy ugyanolyan erővel szorítja a kezemet, mint amilyennel én az övét.

A konyhába érve elengedtem a kezét és gyorsan előszedtem a felső fiókból két poharat, majd mindkettőt megtöltöttem vízzel. Az egyiket átadtam neki, én pedig a magamét gyorsan megittam, majd egy nagy levegőt kifújva néztem fel ismét Baekhyunra, aki egy kis mosollyal a száján iszogatta a vizet. Láthatóan el volt foglalva a saját gondolataival, így vettem a bátorságot, hogy ismét tetőtől talpig végigmérjem. A fehér, tapadós póló nyaka tökéletes rálátás biztosított a kulcscsontjára, illetve kiemelte a derekát és a csípőjét, csakúgy, mint az a fekete nadrág, ami körbeölelte combjait és a fenekét. Ha már itt tartunk, észrevettem, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki az említett testrészét nézi. Közvetlenül Baekhyun mögött pár lépésnyire két srác leplezetlenül mocskos pillantással bámulta. Egy-két elkapott megjegyzésük miatt fel is ment bennem a pumpa, így a poharat egy kicsit talán túl erősen csaptam le az asztalra, ezzel megugrasztva Baekhyunt. Levettem a pulóverem és Baekhyun felé tartottam, aki most kikerekedett szemekkel meredt a felsőtestemre, amelyet egy sima fekete, testhezálló póló takart. Megköszörültem a torkom, mire felpillantott rám, és abban a pillanatban öntötte el ismét az az észveszejtő pír az arcát.

- Vedd fel - tartottam felé még mindig a pulóvert, de csak egy értetlen pillantást kaptam válaszul.

- Köszi, de nem fázom - mosolygott rám kedvesen.

- De teljesen kimelegedtél, így meg fogsz fázni.

- Itt bent jó meleg van.

- Csak vedd fel - nyögtem fel ingerülten, majd kivéve a kezéből a poharat gyorsan keresztülhúztam a fején a pulóvert.

Nagyot nyeltem.

Nem tudom melyik volt rosszabb: Baekhyun az eredeti szerelésében vagy az én ruhámban.

Mondanom sem kell, hogy a gondolataim ismét elkalandoztak.