I Need You //~BTS Kim Taehyung~//

3. rész

Reggel arra ébredtem, hogy valaki bökdös. Hatalmasat nyújtózkodtam, majd az alattam fekvőre néztem. Yoongi még békésen aludt, szemöldök ráncolva pillantottam oldalra, ahol anyukám állt. A szemeim ki pattantak és ilyedten figyeltem anyut, aki érdeklődve nézett hol rám, hol Yoongira. Rá ütöttem a mellkasára, morogva nyitotta ki a szemét, majd ő is anyára pillantott.

-Oh! Szia Seo!-dörzsölte a tarkóját Yoongi.

-Sziasztok! - mosolygott anya, kezében egy..egy.. serpenyővel?

-A-anya, miért van nálad egy serpenyő? -csúsztam ki Yoongi öléből.

- Éppen reggelit akartam neked csinálni, mikor észre vettelek titeket itt. Mi történt itt? -mutatott felénk.

-Semmi! - vágtuk rá.

- Értem! Hú, nyugi! - indult a konyhába.

Fel keltünk és követtük anyut. Csinált nekünk palacsintát, amit csendben el fogyasztottunk. Ki adta parancsba, hogy én siessek át öltözni, addig ő be indítja az autót, utána el visszük Yoongit haza és le visz a suliba.

Suga be rohant a házba, anya pedig felém fordult. Össze vont szemöldökkel méregetett.

-Mivan? - néztem rá.

- Mi történt köztetek? - szegezte nekem a kérdést.

- Semmi, már mondtam - sóhajtottam.

- Akkor ki szívta ki a nyakadat? - nyúlt az említett terület felé.

- Anya! - húztam fel a kabátom, teljesen a nyakamig.

- Ha nem Yoongi volt, akkor ki? Tudod, hogy nem szólok bele a szerelmi életedbe, de ismerni azért szeretném. - magyarázta.

-Anya!

- Csak mondd el! - fogta meg a kezem.

- Csak... - törtem a fejem, de aztán kelletlenűl ki nyögtem az első hazugságot.

-Yoongi - suttogtam.

- Azt mondtad semmi nem történt - rázta meg a fejét.

- Nem is volt. Csak..csak ez. De ez csak vicc volt. Felelsz vagy merszt játszottunk. Én viccből fel vetettem, hogy sose merné ezt meg tenni. Tévedtem - néztem rá idegesen.

- Értem. De, ha esetleg odáig jutnátok. Tudom, hogy csak barátok vagytok, de még a barátok is szokták. Szóval, hogy túl essenek rajta. Ha ezt meg tennétek, szeretném, ha védekeznétek! Mert sose tudhatod, hogy mi történne...-kezdte, de a fülemre tapasztottam a kezem.

-Anya!!!!- sikítottam.

-Csak... ennyi történt! Nem fogok le feküdni a legjobb barátommal! - néztem rá mérgesen.

- Oké, oké! - emelte fel a kezét.

- Hihetetlen, hogy erre gondolsz! Más anya már ki nyírta volna a lányát, te pedig még áldásod is adod! - pillantottam rá értetlenül.

-Mit vársz? Üvöltsem le a fejedet, tiltsam meg, hogy barátod legyen? Vagy azt, hogy szexelj? - nézett rám.

-Kérlek ne használjuk az sz betűs szót!- emeltem rá a tekintetem.

- Jó! De tudod, én is voltam tini. Tudom mire vágytok ilyenkor. Én is 17 éves voltam, amikor le feküdtem apáddal...- kezdte.

-Anya, én jelenleg arra vágyom, hogy ne beszéljünk erről a témáról, ha oda jutok akkor majd szólok! - sóhajtottam és imádkoztam, hogy Yoongi jöjjön már.

-Rendben! - mosolygott büszkén.

Hála istennek, barátom éppen sietett ki az ajtón és gyorsan be vágta magát a hátsó ülésre.