I Need You //~BTS Kim Taehyung~//

8. rész

Lassan kinyitottam a szemeimet és a plafont bámultam. Halványan el mosolyodtam a pénteken történteken gondolkodva. Még mindig éreztem a combomon az érintesét, ahogy az ujjával le törölte a fagyit a számról és utána le nyalta.
Az ágyam melletti kis éjjeli szekrényen álló elektronikus órára pillantottam, ami tizenegy órát mutatott.

Hú jó sokáig aludtam.

Lassan fel ültem és olyat láttam, amire nem voltam fel készülve. Aprót sikítottam a velem szemben ülő Yoongit látva, aki mint valami pszichopata úgy nézett engem.

- Mi a fenét csinálsz itt?! - akadtam ki.

- Végre. Azt hittem sose ébredsz fel! - sóhajtott.

- Ez nem válasz a kérdésemre! - mordultam rá.

- Ahj! Nem válaszoltál egy üzenetemre sem! Mi van? El rabolt a szerelmed? - nézett rám pimaszul.

- Nem! - puffogtam.

Lassan fel keltem és a szekrényemhez léptem. Mivel szombat van és nem terveztem sehova sem menni, ezért egy melegítő nadrágot, fekete felsőt vettem ki. A -még mindig- fotelban ülő fiúra néztem.

- Mi van? - kérdezte.

- Ki mennél? - mutattam az ajtóra.

Puffogva állt fel és el hagyta a szobámat. Amilyen gyorsan csak tudtam fel kaptam magamra a ruháimat, majd a hajamat össze fogva mentem a fiú után.

Hmm... Finom illatokat érzek!

A konyhában anya tevékenykedett, éppen palacsintát csinált.
Yoongi unottan magyarázott neki arról, hogy mi történt a héten a suliban és, hogy a testvére mérges rá mert nem tanul rendesen.
Hát igen a fiú bátyja még rám is mérges, ha nem tanulok normálisan. De hát Ő ilyen, így szeretjük.

Le huppantam az egyik bár székre és rájuk néztem. Anya mosolyogva pillatott rám, amit nem értettem. Nem azért mert nem szokott rám mosolyogni, hanem mert így nem szokott. Ez a tipikus "tudok valamiről, amiről nem szóltál és Yoongi el mondta" nézés.

- Mi az?- ráncoltam a homlokom.

- Semmi-semmi!- legyintett és elém tólt három darab Nutellas palacsintát.

- Anya!- szóltam rá.

- Jó! Szóval Yoongi mondta, hogy van valami helyes srác és érdeklődsz iránta. Vagyis tetszik. Nem is mondtad! Miért nem? Nem bízol bennem? Nem vagyok elég menő ehez? Beszélhetünk a szexről, ha úgy könnyebb. Vagy tudod vannak más módszerek is- magyarázta kétségbe esve.

Yoongi és én is le fagyva bámultunk anyára. El sem jutottak az információk az agyamig. Megszoktam, hogy anyám folyton a nemi életemmel kapcsolatosan beszél - ami amúgy nincsen -, de az, hogy Yoongi el mondta anyámnak, hogy tetszik nekem egy srác az már más. Sose gondoltam volna, hogy el árul. Jó nem árulta el, hogy ki is az, de attól még nem hittem volna. Először mérgesen pillantottam barátomra, aki egy apró váll rándítással le tudta a dolgot.

Ezt még vissza kapod!

Anyára kissé bátortalanul néztem, de félig azért zavartan is.

- Anya. Semmi ilyesmiről nincsen szó.
Nem gondoltam, hogy ezt el kellene mondanom. Mivel csak tetszik, semmi komoly nincsen. Sőt semmi. Amúgy remek anya vagy! A legjobb! Nincs szükség arra, hogy ilyenekről beszéljünk. Majd, ha odáig jutok valaha, hogy olyan kapcsolatom lesz egy fiúval akkor beszélhetünk a szexről - mondtam kissé feszengve az utolsó szót.

- Akkor jó! - sóhajtott megkönnyebbülve.

- Egyébként mit csinálunk ma?- nézett rám kérdőn Yoongi.