I Need You //~BTS Kim Taehyung~//

14. rész

Az indulás napja:

Reggel 5:00. Erre az időre állítottam az ébresztőm, mivel a gépünk 7-kor indul és fél hétkor gyülekezünk a repülőtéren. Szerettem volna még hajat mosni és nagyon kevés sminket fel tenni magamra, hogy a halványodó foltjaimat el rejtsem. Bár fáradtan mégis izgatottan álltam neki a teendőimnek. A ruháimat fel kapva siettem a fürdőbe és, amilyen gyorsan csak tudtam le zuhanyoztam és meg mostam a hajam. Magamra csavartam a törölközőt és úgy álltam neki hajat szárítani. Miután ezzel kész voltam, az öltözés következett. Ritka, hogy szoknyát veszek fel, de ez azon pillantok egyike. Egy fekete szoknyát választottam, fehér inggel. Térdig erő fekete zoknit és torna cipőt húztam a lábaimra. Fel vettem egy fekete nyakláncot - bár szerintem olyan, mint egy nyakörv, de nekem tetszik. Miután ezekkel kész lettem, a sminkeimmel együtt vissza ballagtam a szobámba, hogy azokat is el tehessem. Egy bőrönd és a fekete kézi táskám várt készen. Ki szedtem a bőr dzsekimet a szekrényből és a cuccaimmal együtt le mentem a konyhába. Anya már sürgött forgott, ezek szerint ma is korán megy.

- Jó reggelt!- adtam puszit az arcára, majd a sok kajára néztem.
- Ezek?

- Neked is jó reggelt! Ezek a tiéd és Yoongié - tólt elém három zacskót plusz az üvegemet, amiben forró csoki volt.

Ezt hamar el kell fogyasztanom.

- De anya! Ez három! - ráncoltam a homlokom.

- Ja igen! Egyet csináltam Taehyung -nek is. Az övében és Yoongiéban is van egy kis üveg forró csoki - magyarázta.

- De miért csináltál neki?- kérdeztem.

- Miért ne? Biztos örülne neki. Meg kedves akartam lenni - mosolygott.

Mivel láttam rajta, hogy nagyon fáradt és ezek szerint már egy ideje ezeket készítette elő így el tettem Taehyung adagját is.

- Oda adom neki - mosolyogtam rá.

- Helyes!- bólintott.

Ekkor lépett ki Joe a szobából és felénk sétált. Nem volt rajta felső, így meg mutatva nekünk izmos felső testét. Anya felé ment és egy hosszú csókot adott neki.

- Jó reggelt kicsim!-mosolyog rám és egy puszit adott a fejem búbjára.

- Szia!- mormogtam.

- Biztos menni akarsz? - kérdezte miközben anyut ölelte hátulról.

- Biztos! - mondtam.

- Akarod, hogy ki vigyelek?

- Nem kell! Yoongi bármikor megérkezhet, mivel 6 óra van- néztem telefonomra.

- Yoongi? Oda adták neki a kocsit? De ki viszi haza?- pillantott rám anya.

- Azt hiszem a bátyja munka után - vontam meg a vállam.

Ekkor dudáltak, ami egyet jelentett.

- Itt is van!- ugrottam fel.

Kissé szomorúan sétáltam anyához és hatalmas ölelésben részesítettem. Éreztem, ahogy mély levegőt vesz.

- Vigyázz magadra! - suttogta.
- Hívj! Küldj képeket! Járd a múzeumokat, nézz meg mindent. De gyere haza!- folyt le egy könnycsepp az arcán.