II. rész

130 5 0
                                    

Reggel Apum hangos ordibálására keltem. Szokatlan volt, ugyanis Apát olyan ritkán hallottam hangosabban beszélni, mint ahogy sírni. És az egyszer volt.

- De ezt nem tehetitek meg, Zack nem az atyaúristen! - üvöltött a telefonba Szeja, miközben Anya csak a fejét fogta, és valamit motyogott. Odasétáltam hozzá, és hallgatóztam.

- A rohadt életbe, a rohadt életbe - hajtogatta Anyum, mire kétségbeesetten Apára néztem.

- De m... nem, ezt fejezd be! Tökéletesen dolgozol, jobban mindenkinél! Érted a dolgod, akkor ne legyen semmi baja veled, de komolyan mondom, hogy lehet annak a bolondnak ekkora pofája, nem hiszem el! - ordítozott Apa, majd elindult a szobája felé.

- Ennek nem lesz jó vége... - dörmögte Anya, miközben férfi ősöm után nézett.

-  A rohadt életbe, hogy dögöljön meg az a...! - a maradékot nem hallottuk, mert becsapta maga mögött az ajtót.

Mi Anyával csak kínos csöndben ültünk, és néztünk magunk elé bambán. Lassan felbattyogtam a szobámba, felöltözten, rendbe szedtem magam, és elindultam a suliba. Az ajtóbol még visszanéztem, pont akkor, amikor Szeja kirontott a szobából.

- Thomas jön át - gyors tájékoztató: Thomas Apával dolgozik együtt, már nagyon régóta jó barátok, emellett a férfi Ben apuja. - És lehet, hogy az egész család jön.

- Szuper - mosolyogtam, majd elindultam a suliba.

Odaérve eléggé furcsa látvány fogadott. Ugyanis az egész suli kint állt az épület előtt, és egy hatalmas körben álltak. Odamentem, és nem hittem a szememnek. Jenie és egy idegen csaj egymás haját tépték, és a körben állók fele videózta őket.

- Hajrá Jennifer! - ordította egy lány a tömegből, én meg hitetlenül néztem az egész jelenetet.

- Na jó, ebből elég... - motyogtam, majd berontottam a teljesen üres suliba, és felrohantam az igazgatóiba.

- Tanárúr! - léptem be az irdoába.

- Tessék, mondja - nézett rám a szemüvege mögül. - Mi történt?

- Nos... az épület előtt kialakult egy kis konfliktus, és ezt egy tanár tudná elintézni... - mondtam idegesen. - Tudna jönni?

- Persze - állt fel, majd határozottan kisétált egyenesen a kijárat felé.

Amikor kiértünk, éreztem, hogy az iga üvölteni fog, ezért kicsit arrébb álltam.

- Idefigyeljenek! - ordította torkaszakadtából, mire mindenki egy pillanat alatt lefagyott. Én, csak hogy le legyek feltűnő, beálltam a tömegbe, de büszke voltam magamra, hogy érettem tudnam gondolkodni. Már ideje van.

- Te jó ég, az Melanie... - motyogtam sokkoltan, amikor jobban megnéztem Jenie ellenfelét.

- Ezt most azonnal befejezik! A tanulók most rögtön bemegy az épületbe, és ha mégegyszer ilyet látok, esküszöm, nem állok jót magamért! - üvöltötte az iga, mire mindenki egy szempillantás alatt bent volt a suliban.

- Maguk! - szólt Melanie és Jenie után, akik kellentelnül megfordultak. - Velem jönnek az irodámba. Önnek pedig köszönöm.

- Nincs mit - bólintottam, majd követtem a hármast a suliba.

***

- Ez mégis mi volt?! - ordítottam le Jenie fejét az órák után. - Ez komoly?! Jennifer, mit tett ellened Melanie, ami miatt tépted a haját?!

- Bocsánat, csak... ribancnak nevezett... - motyogta a cipőjét nézve. Én összevont szemöldökkel néztem rá, ugyanis nem tudtam elhinni, hogy a visszahúzódó, észrevétlen lány lekurvázta a barátnőmet.

TáncosWhere stories live. Discover now