Pain [TAEKOOK] /BEFEJEZETT/

-23-

A szenvedélyes csókból kiválva, két kopogást, majd apa hangját hallottam meg, így felkaptam egy alsót plusz a pizsama nadrágomat, és kinyitottam az eddig kulcsra zárt ajtót, míg Jungkook bebújt a takaró alá, és alvást tettetett. 
- Igen? -néztem apára fáradtan, aki már felöltözve állt ajtómba, útra készen.
- El szerettem volna köszönni, és a másik, hogy holnap már mennetek kell suliba, mert nem tudom mikor, hogy lehet hiányozni, de nem lenne jó ha nem tudnánk leigazolni -simogatta meg fejem. 

- De anya azt mondta, még egy-két napot itthon kell maradnom, mert ha történik velem valami akkor -kezdtem magyarázni, de közbe vágott. 

- Ha történhetne veled valami, nem engedtek volna ki a kórházból -mondta szemembe, mire bele gondolva igaza is van. Elnevettem magam, majd megöleltem, mit viszonzott is, és egy puszit nyomva arcomra, elhagyta a házat. Én a konyhába vettem az utamat, ahol is csináltam tojásrántottát, és teát, amit az asztalra is raktam, míg Jungkook elment fürödni. Épp a villát mostam el a mosogatóban, mikor két erős kar ölelte át derekam, így elmosolyodva dőltem a mögöttem álló Kookie mellkasának. Óvatos puszikat nyomott arcomra, mire becsuktam szemeimet, de egyből ki is nyitottam azokat, a gondolatra mi fejbe csapott.

- Holnap ugye mennünk kell suliba, és... -kezdtem, és itt már kezdte sejteni mit akarok. - Szóval... szerintem még ne vállaljuk fel, hogy együtt vagyunk. Nem akarom, hogy elrontsa a kapcsolatunk a hírnevedet -mondtam szembe fordulva vele, majd megöleltem. 

- Én se -mondta halkan. Ez egy kicsit fájt. Nyakához bújtam, mire bele puszilt hajamba, és megborzolva azt, elengedett. - Együnk -csapta össze kezeit mintha mi se történt volna, és nagy mosollyal az asztalhoz sétált. Követtem Őt, és egymással szembe ülve kezdtünk enni, a néma csöndben, ahol csak levegővételeink apró zaját lehetett hallani. Kínos? Kicsit sem. Mikor végeztem én is elmentem fürödni, és ám arra számítottam, hogy mikor kijövök, Jungkook akkora elmosogatott, de csalódnom kellett, mivel a tv előtt ült, és nézte annak képernyőjét, a kanapén elfeküdve. Derekamon a törülközővel mentem a tányérokhoz, majd összeszedve azokat elmosogattam, és a szobámba mentem, ahol kiválasztottam ruháimat. Végül egy fekete pulcsin, egy fehér pólón, és egy fekete farmeren állapodtam meg, és azokat kaptam fel magamra, miközben hajamat rendezgettem. Mikor azzal kész voltam kisétáltam a szobából, és szóltam Kookie-nak, hogy indulni kéne, így felkaptam fekete bőrdzsekimet, és az esős idő miatt felcsaptam kapucnimat is. Mikor Jungkook is kész lett, kéz a kézben léptünk ki a házból, az egyik kulccsal bezárva magunk mögött az ajtót, és lementünk a rozoga lifttel a földszintre. 

- Merre? -kérdeztem, mire Jungkook megindult a buszmegállóhoz. 

- Először elmegyünk vásárolni, utána beülünk egyet sütizni, utána elugrunk moziba, és még sétálunk kicsit a nem messze lévő parkban -ismertette velem a tervet. 

- Oh, oké -mondtam. Ezt így meg is beszélte magával? Mármint engem nem zavar, minden időtöltés tetszik, ha az vele van, csak azért mégis meg kellett volna beszélnünk, hisz ez egy közös nap. Miután megérkezett a busz, felszálltunk arra, és elmentünk egy nagy plázába, ahol is volt pár ember, így kényszerültünk elengedni egymás kezét. Elindultunk a ruhaboltok felé, így Jungkook, hogy ne vesszek el a tömegben, karon ragadott és úgy vitt egy igen drága boltba. Beérve lekaptam fejemről a kapucnit, és megigazítottam szét álló hajamat, majd Kook parancsára nézelődni kezdtem, bár nem láttam semmi érdekeset. Végül csak egy fekete pulcsit vettünk -két óra nézelődés után- azt is Kookie-nak. Felmentünk mozgólépcsővel a 2. emeletre, ahol is beültünk egy kicsivel modernebb cukrászdába, majd kértünk két fagyit és miután kihozta a pincér nekünk, azt kezdtük enni.