+ Claire szemszöge +
Miután Natasháék belegyeztek abba, hogy elmenjek még beszélgettünk egy kicsit arról, hogy majd meglátogathatnak meg majd én is visszajöhetek, amikor csak szeretnék. Mielőtt elindultunk volna, elmentem körbenézni a lakásban, ha lehet ezt annak hívni, mert akkora, mint egy komplett kastély. Addig gondolom a ,,felnőttek" megbeszélték amit ilyenkor a nagyok szoktak. Három vagy négy szobát is láttam majd találtam egy szobát, amiben csak képek voltak. Nagyon meglepődtem, mert a képeken hol romok, hol pedig családok szerepeltek. Találtam egy fotót, amelyen egy férfi és egy nő állt közöttük pedig egy kislány állt, aki körülbelül hat évesnek nézett ki. Vajon kik ezek az emberek? És miért vannak itt ezek a képek?
- Én okoztam a halálukat és még csak a nevét se tudom mindegyiknek - szólalt meg valaki a hátam mögül mire én odafordultam, és Tony állt az ajtóban, az arcán olyan önváddal, amit még soha senkinél nem láttam.
- Miért mondod ezt?
- Mert én tehetek róla! Fegyvereket gyártottam, amivel ezeket az embereket és családokat mészároltak le. Én meg még csak nem is tudtam róla.
- Jó lehet, hogy te gyártottad azokat a fegyvereket, amelyek megölték őket, de nem te mondtad azoknak, akik használták őket, hogy mit csináljanak velük, mármint te nem tudtál semmiről, és tudom, hogy ez a te szemedben nem változtat semmin, de szerintem nem te vagy a hibás. Ráadásul, ha mindenképp ezen akarsz rágódni hát, tedd hozzá azt is, hogy azóta hány ember életét mentetted meg- mosolyogtam rá. Ez olyan igazságtalan. Mások bűnéért akarna vezekelni.
- Tudod, te egy nagyon kedves lány vagy és amint megszólalsz mindenki boldogabb lesz a közeledben, mert mindenkiben csak a jót látod meg és mindenkinek segíteni akarsz. Ez egy nagyon jó tulajdonságod, de azért hidd el nekem, hogy nem mindenkit lehet megváltoztatni - mondta ő. Tudtam mire gondol, vagyis inkább kire. Én hiszek Lokiban. Szerintem csak egy együtt érző barát kell neki, de ha mégsem és Tonynak lesz, igaza én legalább tudni fogom, hogy mindent megpróbáltam. Megöleltem Tonyt majd együtt visszamentünk a többiekhez.
Mikor beléptünk mindenki felénk fordult, majd Thor szólalt meg.- Mennünk kéne.
- Jó - mondtam és odamentem anyáékhoz és megöleltem mindkettejüket - Szeretlek titeket és hamarosan találkozunk, addig mentsetek meg sok, sok embert jó?
- Oké - suttogták ők. Ezután odaléptem Thor és Loki közé.
- És most mi lesz? - kíváncsiskodtam.
- Heimdall megnyit egy kaput a Bifröszttel és eljuttat minket Asgardba - válaszolta Thor - Meg kéne kapaszkodnod bennem, mert rázós lesz az út.
- Hát jó - mondtam majd megfogtam Loki karját. Erre mindketten meglepetten néztek rám, én meg csak magamban mosolyogtam.
- Heimdall vigyél vissza minket - szólalt meg Thor kicsit zavarodott hangon. Biztos nincs hozzá szokva, hogy a lányok helyette Lokit válasszák. Néhány másodperc múlva éreztem egy kis bizsergést majd a körülöttünk lévő dolgok elmosódtak és a szivárvány minden színe vett körül minket és egy csőben voltunk, de a következő pillanatban már egy arany félgömb belsejében álltunk és velünk szemben állt egy férfi. Barna bőre és arany szemei voltak és a ruhája is arany volt.
ESTÁS LEYENDO
Love him if you can! /Loki fanfiction/ - BEFEJEZETT
De TodoEgy átlagos életet élő lány minden vágya, hogy igaz barátai és szerető családja legyen. Mi van ha ezt két ismeretlen férfi fenekestől felforgatja? Elég erős a lány a sorsát beteljesíteni és megismerni a múltját? Helyezései a történetnek #1 - claire...