+ Claire szemszöge +
Amint megérkeztünk Heimdall rögtön odajött hozzánk és köszöntötte Freyt:
- Köszöntöm Asgardban, Frey Vanaheimből - hajolt meg.
- Üdvözöllek, Heimdall - köszönt a bátyám is. A kapuőr Lokihoz fordult.
- Hozattam még egy lovat a vendégnek.
- Köszönöm szépen Heimdall - köszönte meg neki Loki, ami a kapuőrből egy meglepett pillantást váltott ki, de én csak büszke mosolyt küldtem a fekete hajú istennek. Felültünk a lovakra és miközben Lokiba kapaszkodtam, mert természetesen én vele utaztam, azon gondolkodtam, hogy vajon elengednek e Vanaheimbe? És ha igen, akkor vajon milyen? Hogy fognak fogadni? És be tudok majd illeszkedni? Amikor megérkeztünk a palotához már annyira belemerültem a gondolataimból, hogy az térített magamhoz, hogy Loki vesz le a lóról.
-Köszönöm szépen. Bocsi, kicsit elkalandoztam - mondta bocsánatot kérve a szétszórtságomért.
- Semmi baj. Megértem. Még mindig nincs vége az új dolgoknak. Na meg végre megismerheted a szülőhazádat és a családodat - mosolygott Loki megértően, de éreztem benne egy kis keserűséget is.
- Kérhetek tőled valamit? - kérdeztem tőle félénken.
- Persze. Bármit - mondta gyorsan érdeklődve.
- Azt szeretném kérni, hogyha Odin elenged, akkor velem jönnél? Úgy értem megnyugtatna ha velem lennél. És hát csak neked van olyan erőd, mint nekem és lehet, hogy kideríthetnénk, hogy miért más, mint a többieké. De persze ha inkább maradnál... - nem tudtam befejezni, mert a hollófekete hajú gyorsan közbevágott:
- Persze, hogy elkísérlek - mosolygott - Na de most gyere. Szerintem a bátyád, már tűkön ül, hogy láthassa apátokat és beszélhessen Odinnal - nevetett fel én pedig vele nevettem, mert Frey tényleg eléggé sietett és csak azért állt meg a palota kapujában, mert mi még mindig a lovak mellett álltunk.
- Igen, szegény biztos szeretne már otthon lenni - mondtam és meglepett, hogy milyen könnyen használtam az otthon szót egy olyan helyre, amiről még emlékeim se nagyon vannak. Frey után siettünk és első utunk rögtön a trónterembe vezetett. A trónteremben csak Odint és Njördöt találtuk. Először találkoztam apámmal amióta megmenekültem a jégóriások országából. Rögtön odaszaladtam és a nyakába ugrottam:
- Szia, drágám. Úgy örülök, hogy jól vagy és semmi bajod. Sajnálom, hogy nem látogattalak meg de Odin királlyal sok megbeszélni valónk volt - mondta hangjában egy kis éllel.
- Semmi baj. Képzeld Loki elvitt a Földre, Párizsba, mert ma van Valentin nap. Ugye milyen figyelmes tőle? - újságoltam el apukámnak a friss fejleményeket - És találd ki kivel találkoztunk. Frey-el - mondtam mosolyogva és pont ekkor lépett bátyám is a trónterembe. Apám arca rögtön felvidult és kitárta karját, hogy Freyt is megölelhesse. Én arrébb lépem és megfogtam Loki kezét. Ő megint meglepődött, de arca a következő pillanatban már fel is ragyogott. Mikor felnéztem Odin tekintete vonzotta a szemeimet és nem tudtam eldönteni, hogy milyen érzelmeket látok az arcán, de azt hiszem büszkeség volt és öröm. Ekkor hirtelen eszembe jutott a furcsa beszélgetés, amit Földön tett látogatásom előtt hallottam és eldöntöttem, hogy elfogom mesélni Lokinak, amint újra kettesben leszünk.
- Apám, felség. Azért érkeztem, hogy megkérjelek titeket, engedjétek el húgomat, hozzánk Vanaheimbe, ahol mi vennénk át a kiképzését egy időre. Nem csak én és másik húgom hiányoljuk elveszett testvérünket, de a népünk is. Kérlek fontoljátok meg jól döntéseteket - Frey olyan emelkedetten beszélt, hogy majdnem leesett az állam. Rájöttem, hogy nekem is így kéne beszélnem, majd mindenhol és már ettől az egy dologtól kétségbe estem. Loki érezhette rajtam, hogy valami baj van, mert bátorításképp megszorította a kezem. Aztán egyszer csak egy hangot hallottam meg. De nem olyan volt, mint mikor valaki megszólal. Nem. Ez más volt. Hamar rájöttem mi történik. Loki hangját hallottam a fejemben:
- Minden rendben van? - kérdezte. Kicsit késve reagáltam, hiszen meglepődtem ezen az új beszélgetési módon.
- Persze, de azért szólhattál volna, hogy tudsz ilyet is. Majdnem szívinfarktust kaptam - koncentráltam nagyban arra, amit közölni akartam vele.
- Nagyon viccesen festesz kívülről. Szerintem nem kell ennyire koncentrálnod - hallottam a fejemben Loki kuncogását és arra is rájöttem miért mondta ezt. A nagy koncentrálás közben mindenféle röhejes arcokat vágtam, amit szerencsére Lokin kívül más nem vett észre. Legalábbis reméltem.
- Jól van na. Most csinálok ilyet először - mondtam kicsit megsértődve.
- Nehogy megsértődj. Igazából, egész aranyos voltál - mondta és mikor egy, ez most komoly nézéssel rápillantottam, láttam, hogy mosolyog és ettől elfelejtettem mindent, ami körülöttem volt. Nekem is mosolyognom kellett, nem értettem miért, de az hogy boldog engem is azzá tett. Lehetséges, hogy kezdek beleszeretni a hazugságok és csalás istenébe? Nem, biztos nem. Vagyis remélem. Kit akarok átverni. Persze, hogy kezdek. De nem gondolkozhatok most ezen. Csak barátok vagyunk. Ha ezt elszúrom, sose bocsátanám meg magamnak. Ezekből a furcsa gondolatokból Odin köhintései ráztak fel.
- Njörd királlyal átbeszéljük kérésedet és még ma dönteni fogunk. Addig is kérünk légy vendégünk Frey, nyár és termékenység ura - majd egy főhajtással jelezte, hogy végeztünk és elhagyhatjuk a termet. Frey azt mondta egyedül is elboldogul a palotában, úgyhogy mi Lokival elmentünk sétálni a kastély kertjébe. Ezt találtam a megfelelő pillanatnak ahhoz, hogy elmeséljem neki, mit hallottam a kirándulásunk előtt.
- Loki, szeretnék valamit mondani. Hallottam egy beszélgetést mielőtt lementünk volna a Földre, amit nem kellett volna hallanom - szóltam a fekete hajú istennek, majd szóról szóra elmeséltem neki mindent. Nem volt meglepődve mikor arról beszéltem, hogy Odin megtiltotta, hogy utánam jöjjenek, de akkor nagyon is meglepett kifejezést vágott, mikor azt hallotta, hogy Odin fontolgatja, hogy bezárat. De ez csak ideiglenes volt, ugyanis utána rögtön düh vette át a helyét az arcán. Egy ér megfeszült a nyakán és szemei kéken világítottak.
- Nyugalom semmi baj. Elvetette az ötletet és a helyében én is ezt tenném. Meg kell védenie az alattvalóit és a világát. Igazság szerint nem tartom kizártnak, hogy apám tudott a varázslóról, de nem értem miért raboltatna el. Maximum olyasmire tudok gondolni, hogy valami rossz történt ezzel a férfival és átállt egy olyan személy oldalára, akit hatalmasnak gondol - magyaráztam Lokinak, hogy lenyugtassam.
- Honnan tudod, hogy férfi? - kérdezte Loki meglepetten.
- Ott volt, Jöttünheimben - sütöttem le szemeimet, mintha valami érdekeset látnék a térdeimen. Majd a kezeimmel kezdtem el babrálni.
- Mit csinált veled? - kérdezte halkan Loki.
- Semmi... Jót. Igazából nem akart bántani, csak ellenálltam annak a kísérletének, hogy behatoljon az elmémbe - mondtam halkan - Eléggé fájdalmas volt és egyébként se értem mit akart, de akármit is keresett nem találta meg - jelentettem ki.
- Szerintem irányítani akart. Hiszen tudnia kellett, hogy nem régóta tartózkodsz itt. Ha információt akart volna, nem nálad kereste volna. Viszont, ha beférkőzöl valaki elméjébe, átveheted felette és a gondolatai felett az uralmad. Így azt teszi, amit akarsz - mondta Loki miközben a elgondolkodó arcot vágott. Vajon azért tudja ezt ilyen jól, mert olvasott róla, vagy mert már csinálta is? Mindegy nem számít.
- Van még valami amiről beszéltek. Thor szóba hozta, hogy szerinte jó hatással vagyok rád és apád ezt is azzal rendezte le, hogy gyanús, mert soha nem volt senki ilyen közel hozzád. Erre Thor említett egy nevet. Sygn. Majd mesélsz róla valamikor? - kérdeztem kíváncsian, ám rögtön megbántam, hogy ez elhagyta a számat, mikor megláttam Loki arcát. Szemei szikrákat szórtak és közben szomorúságot, csalódottságot és magányt véltem felfedezni bennük. Eddig egyszer se láttam még ilyennek. Annyi érzelem látszódott az arcán, mint még eddigi itt tartózkodásom alatt egyszer se. De aztán rendezte arcvonásait és egy szomorkás mosolyt villantott felém.
- Ő volt az első szerelmem és meghalt - mondta, majd hallgatásba burkolódzott én nem tudtam mit mondani neki. Hogy lehet egy ilyen dolgot kiheverni? És mégis, hogyan vehetném fel a versenyt egy halott valószínűleg gyönyörű istennővel? Mit is gondoltam?
Itt lenne az újabb rész! Remélem tetszeni fog nektek. Ki várja, hogy végre Vanaheimbe érkezzenek? Ki mit gondol Freyről?
Jó olvasást.
KAMU SEDANG MEMBACA
Love him if you can! /Loki fanfiction/ - BEFEJEZETT
AcakEgy átlagos életet élő lány minden vágya, hogy igaz barátai és szerető családja legyen. Mi van ha ezt két ismeretlen férfi fenekestől felforgatja? Elég erős a lány a sorsát beteljesíteni és megismerni a múltját? Helyezései a történetnek #1 - claire...