The Wolf

7. fejezet

*Jimin szemszöge*

Furcsálltam Nina hirtelen távozását, de nem akartam rákérdezni az okára. Jobbnak láttam csendben maradni.

- Vigyázz ezzel a lánnyal, fiam – mondta apám, mire rákaptam tekintetem. – Sok titka van, ami még a károdra lehet.

- Miről beszélsz? – vontam fel szemöldököm. – Káromra? Apa, még csak ma ismertem meg, persze, hogy nem tudok mindent. De majd szép lassan – mondtam inkább magamnak a végét.

- Olyanba fogsz keveredni, ami már túlnő rajtad – ingatta fejét, majd elvonult dolgozószobájába.

- Anya, apa meg miről beszélt? – fordultam értetlenül anyám felé.

- Amíg mi a mosókonyhában voltunk, apád beszélt Nina-val – kezdte. – De nem tudok többet, mert mikor én beértem már nem beszéltek. Viszont apád munkája megköveteli tőle a kételkedést. Ne vedd túl komolyan a szavait, Chim – simított végig arcomon.

- Rendben – bólintottam. – Felmegyek a szobámba, ha nem baj.

- Jó – azzal már elindultam a szobám felé. Egy kis kitérővel.

Tudtam, hogy ha apám a dolgozószobájában van, akkor telefonál. És azt is, hogy ez a szoba nincs hangszigetelve – amit a mai napig nem értek, de nem kérdezősködtem soha.

„- Megtaláltam az elveszett báránykánkat – hallottam apám hangját. – Ki gondolta volna, hogy pont egy ilyen híres kisvárosban bukkanunk rá. Ha ez a far... "

„Miről beszél? Kire talált? Mi van?"

Nem akartam többet hallani, így felszaladtam szobámba.

Tíz perc gondolkodás után leültem laptopom elé és a böngészőt megnyitva írtam pár szót a keresőbe.

Farkasok a kisvárosban

A találatokon teljesen megdöbbentem. A linkek fele ehhez a városhoz kapcsolódó cikkekhez vezetett.

- Jimin, gyere vacsorázni! – hallottam meg anyám hangját miközben az egyik ilyen cikket olvastam.

- Megyek – álltam fel székemről, majd mentem is az étkezőbe.

Mire leértem már meg volt terítve három főre, de csak anya ült az asztalnál.

- Apa nem jön? – kérdeztem meglepetten.

- El kellett mennie munkaügyben – kaptam a választ.

- Akkor miért három főre terítettél?

- Azért, hogy ha hazaér egyből tudjon enni. Azt mondta, nem tart sokáig.

- Akkor tudok kérdezni – bólogattam.

- Miről szeretnél tudni?

- Ahogy felmentem a szobámba, elmentem apa dolgozószobája előtt is és hallottam, hogy telefonál – kezdtem mire anyám ijedten vágott közbe.

- Mit hallottál?

- Szinte semmit – folytattam nyugodtan. – Csak azt, hogy megtalált valamit, amire az elveszett bárány jelzőt használta. Aztán leültem keresgélni és egyetlen kis szóra a találtok fele ehhez a városhoz kapcsolódott.

- Milyen szóra kerestél? – kérdezte félve.

- Farkas – adtam választ. – Tudtad, hogy ebben a városban volt a legtöbb farkastámadás az elmúlt két-három évben?