The Wolf

8. fejezet

*Jimin szemszöge*

Másnap reggel, egy gyomorgörccsel indultam el az iskola felé. Sokkal korábban indultam, annak érdekében, hogy tudjak beszélni Nina-val. Mikor az iskolakapuhoz értem, megláttam őt két másik lánnyal, akik ránézésre többek, mint barátok, de ez nem tudott érdekelni abban a pillanatban. Elindultam feléjük, majd pár lépésre tőlük megtorpantam.

„Biztos ezt akarom? – fordult meg a fejemben. – Mi lesz, ha megutál miatta? Nem akarok senkit magamra haragítani."

- Ő az a fiú, akivel az erdőben voltatok? – hallottam meg az egyik lány hangját.

- Amber! – szólt rá Nina, mire az említett behúzta a nyakát. – Az egy dolog, hogy te láttál minket, mert ott voltál, de nem kell az egész sulinak tudnia róla. Az ő érdekében.

- Aranyos fiúnak tűnik – mondta a harmadik lány.

- De nem aranyosabb, mint én – ölelte magához a másik – azt hiszem Amber – egy lágy mosollyal az arcán. Nina pedig csak a fejét rázta nevetve.

- Jimin, gyere nyugodtan – intett nekem. – Nem harapunk.

- Attól nem is félek – léptem melléjük.

- Lányok, ő itt Park Jimin – mutatott rám Nina, mire automatikusan meghajoltam. – Jimin, ők itt Amber és Trix.

- Sziasztok – mondtam majd Nina felé fordultam. – Mikor lesz egy kevés szabadidőd?

- NINA DRAGNEEL! – hallottunk egy erőteljes hangot.

- Ne most – suttogta Nina félve egy kicsit. – Amber, Trix. Légyszi segítsetek.

- Mi a baj?

- Erdő? – kérdezte Amber.

- Eszedbe ne jusson – szinte izzott a düh Nina szemében. – Ott vannak a többiek. Hallom.

- Akkor? – kapkodta értetlenül Trix a fejét.

- Be a suliba. Jay nem megy az iskola területére. Így nyerhetek időt. Aztán... - itt teljesen elhalkult a lány, így nem hallottam mit mond.

- Nina, mi folyik itt? – kérdeztem értetlenül.

- Ha ennek vége, elmagyarázom – nézett rám. Ekkor vettem észre, hogy az én – vagyis már az ő – pulóverem van rajta. – Kérlek bízz bennem.

- Rendben – bólintottam és hirtelen ötlettől vezérelve elé léptem, megemeltem állát és ajkaira hajoltam. Nem volt hosszú csók. Csupán pár másodperc, de így is éreztem, hogy ebből többet akarok az elkövetkezendőkben. – Amúgy is szeretnék majd veled beszélni.

- O-oké – bólintott sokkoltan, de amint meglátta a felénk közeledő férfit, összeszedte magát és a háta mögé lökött.

- Menjük, szőke herceg – kezdte húzni a kezemet a másik két lány. Követtem őket, de szememet le sem vettem Nina-ról és a már előtte álló férfiről.

- Ha meg is halok, őt nem fogod bántani – mondta Nina hangosan, majd elüvöltötte magát, mire mindenki, aki kint tartózkodott beszaladt az iskolaajtón. – FARKASOK!

- Farkasok? – döbbentem le. – Mi a fene?

- Majd megtudod – hallottam Amber hangját. Nem mentem túl messzire az ajtótól. Egyrészt, mert sokan voltak az aulában, mivel a termek zárva voltak, a tanárok meg nem engedtek fel senkit az emeletekre, másrészt pedig tökéletes rálátást kaptam a kint folyó eseményekről.

- Jimin, jobb lenne, ha leülnél – lépett mellém Trix. – A te érdekedben mondom, hogy nem akarod látni.

- Mindenki tud mindent, én pedig itt vagyok, kérdésekkel a fejemben, amikre választ nem ad senki – fordultam a két lány felé teljes testtel. – Jó lenne, ha válaszokat kapnék erre a sok kérdésre, mert kezd széthasadni a fejem a tudatlanságtól.

- Figyelj Jimin... – szólalt meg Amber nyugodtan, de beléfagyott a szó. – Jézusom Nina! – indult meg rögtön az udvar felé. – Mi a francot műveltél Jay? Trix! Hívd a dokit! Nina! Hallasz? Nina, maradj velünk!

- Micsoda...? – motyogtam magam elé sokkoltan majd megfordultam. – Nina... Mi történt...?

- Takarodj innen Jay! – kiabált Amber. – Képes voltál a legfiatalabbat bántani. Takarodj innen.

- Ha így beszélsz velem te is így végzed – vicsorgott a férfi. Keze és szája tiszta vér volt. Amberre néztem. Már ő is csupa vér volt. Közben egy testet szorongatott. Nem láttam az arcát, de tudtam, éreztem, hogy Nina fekszik a földön. Kétségbe estem. Nem tudtam mit tegyek, de a lábam helyettem is cselekedett. Elindultam feléjük, közben kezem ökölbe szorult. A fickónak ideje sem volt reagálni az érkezésemre, mikor behúztam neki egyet.

- Mi a frász? – tántorodott meg állát fogva. – Egy kis mitugrász senki behúzott nekem? Mégis milyen emberi lény vagy te, hogy ilyet mersz tenni?! – üvöltött velem.

- Mégis mi ez a hangzavar? – jött ki egy tanár, azt hiszem az osztályfőnök. – Maga meg kicsoda? Jimin, te pedig miért vagy idekinn?

- Ne velem foglalkozzon – mondtam hűvösen miközben elindultam Amber felé. – Amber... Hogy van Nina? – térdeltem le mögé, majd mikor felém fordult, ölében az eszméletlen lánnyal, elakadt a szavam. – Azok ott farkasfülek...?

Sziasztok!

Meghoztam az új fejezetet. Jó olvasást hozzá.