The Wolf

14. fejezet

*Nina szemszöge*

Csendben ültem a hintaágyban. Nem akartam semmit mondani Yoonginak.

- Nina, jobb lenne, ha elmondanád mi történt – szólalt meg. – Ki halt meg a falkából?

- Kevin – szinte suttogtam, de a mellettem ülő vámpír így is hallotta.

- Ha az igazságot nézzük – kezdte elmélkedve. – Megérdemelte. Megérdemelte a halált, mivel már nem tartozott szervesen a falkához.

- Yoongi... miattam halt meg. Nem lehetek ennyire önző.

- Az életet mindenki élni akarja – tette vállamra kezét. – Nem baj, ha mented az irhád, de közben felhasználsz valakit. Végül is ő is ezt tette volna és akkor most te feküdnél holtan valahol, ahol épp a Park-ok leraknak.

- Biztos? – emeltem fel fejem.

- Több, mint háromszáz éve élek a Földön – mosolygott rám, amin meglepődtem. – Tudok ezt-azt az élet rendjéről. És hogy ezt alátámasszam, elmondok valamit. Jay elmenekült a városból. Szerintem fel akarja használni az anyádat ellened és Jimin ellen, amiért nem hódoltál be neki.

- Mi ebben a meglepő?

- Anyád két éve halott. A börtönben öngyilkos lett. És nem a bűntudat vezérelte. Tudod... vannak vámpírok, akik képesek irányítani az embereket. És vannak olyanok is, akik nem elégszenek meg az örökélet nyújtotta „hatalommal".

- Vannak a börtönökben vámpírok is? – lepődtem meg.

- Javarészt újdonsült vámpírok, de igen.

- És hogy jön a képbe anyám?

- Egy ilyen vámpír az őrületbe kergette. Megszólaló hangok a fejében, elmozduló tárgyak és egyéb kedves kis apróság révén. Az egyik ilyen alkalommal megelégelte anyád a szenvedést és az ágyneműjének huzatával fojtotta meg magát.

- Még csak nem is akasztással?

- Nem. Mármint... azt hiszem nem. Mivel messze volt, nem igazán tudtam behatárolni milyen módon végzett magával.

- Nekem ez pedig már túl részletes is volt – nevettem kicsit.

Beszélgetésünket az ajtó nyitódása szakította meg. A házból Jimin lépett ki, mögötte pedig Amber és Trix.

-Tudnia kell Nina-nak is a látomás minden részéről – mondta Trix.

- Nem, nem kell tudnia – mondta Jimin és Yoongi egyszerre. – Teljesen kiakadna, aztán nem tudnánk vigyázni rá – folytatta a mellettem ülő.

- Miről van szó? – ráncoltam a szemöldököm. – Miről nem kell tudnom?

- Arról, hogy... - Amber befogta Trix száját.

- Nem lényeges – mondta. – Csak aggódnál miatta, miközben most pihenned kell. Apropó. Mi volt az a vonyítás korábban?

- A Park-ok – mondtam egyszerűen.

- Egyedül voltál?

- Nem – ráztam meg a fejem.

- Ki volt még ott.

- Jó a múlt idő – nevettem fel. – Kevin jött „meglátogatni", mert hallotta, hogy harcoltam Jay-jel. De aztán jöttek a Park-ok és én őt használtam fel a menekülésem érdekében. Plusz figyelmezettem a falkát a veszélyre.