The Wolf

19. fejezet

*Nina szemszöge*

Aznap mindketten kávéval kezdtük a napot.

Yoongi és Trix úgy hat óra felé ment a klánhoz mondván, az új farkassal még baj lehet, ezért muszáj megtárgyalniuk ezt a klánnal. Ezt meg is értettük, és nekünk is készülődnünk kellett.

- Jimin... - kezdtem, amíg kávénkat kortyoltuk. – Mivel elég messze vagyunk a sulitól lenne egy kérdésem.

- Mondd csak – nézett rám a fiú.

- Van egy rövidebb út, amit én farkasként úgy tíz perc alatt megteszek. De ha emberek között megyek, akkor is általában mindenki bámul, mert futok. De az úgy majdnem egy óra. Viszont tömegközlekedési eszközökre nem ülök. Ha elindulunk olyan fél óra múlva, szerintem gyalog pont beesünk első órára. De ha szeretnéd, szívesen jöhetsz a hátamon is és akkor ráérünk háromnegyed óra múlva indulni. Vagy egy óra múlva.

- Hova rakod a táskád, ha én a hátadon vagyok?

- A számba? – kérdeztem értetlenül. – Mindig a számban fogom a táskám, ha az erdőn át megyek. Nem szeretek táskával a hátamon futni.

- Nem foglak lelassítani?

- Jimin – nevettem fel kicsit. – A farkasok kitartóak. És erősek is. Ha nehezék nélkül futok, majdnem hatvan kilométer per órára is képes vagyok. A te súlyod nem fog hátráltatni. Bízz bennem. Maximum azért leszek lassabb, nehogy leejtselek. Nem szeretnélek elhagyni az erdő mélyén.

- Megvédsz még saját magadtól is, Nina – vette el előlem a kiürül kávéspoharat. – De így magadat is vissza kell fognod. Remélem tudod, hogy tisztában vagyok a következményeivel annak, hogy együtt vagyunk?

- Együtt vagyunk? – ijedtem meg. Igaz már csókolt meg, de nem mondanám biztosra azt, hogy ez egyet jelent azzal, hogy együtt vagyunk.

- A sors összeköt minket. És hajnalban elmondtuk, hogy mi fogott meg a másikban. Szerintem mondhatjuk azt, hogy együtt vagyunk. És nem mellesleg – terült szét arcán egy hatalmas vigyor. – Több, mint egy hónapja együtt élünk. Ez több, mint védelem. Ez már kapcsolat.

- Jimin... - éreztem, hogy arcom felveszi a vörös egy árnyalatát szavaira.

- Ne aggódj. Sejtem mire gondolsz. És nem kell semmit elsietnünk. Mellesleg, ha az a farkas, akit Yoongi is említett beiratkozott a sulinkba, biztosabb pont az, ha mindenki azt tudja, hogy egy pár vagyunk. Nem gondolod?

- Van benne valami – motyogtam lehajtott fejjel, mire Jimin elém lépett és állam alá nyúlva felemelte fejemet, hogy szemébe nézzek.

- Nina, ne légy ennyire törékeny – suttogta lágyan. – Még a végén jobban beléd szeretek.

- Ne mondj ilyeneket felelőtlenül – mondtam határozottan. – Nem tudhatod, mikor jön valaki, aki jobb, mint én.

- Soha senki nem lesz számomra jobb, mint te, Nina – hajolt közelebb hozzám. Mivel ültem, ő pedig állt, miközben lehajolt, gyönyörű kilátást biztosított számomra mellkasára és hasára. – Te leszel számomra az első. Történjék bármi – lehelt ajkaimra egy gyengéd csókot, amitől egész testemen végigfutott a hideg. Nem tartott sokáig a csók, ugyanis alig érintette össze ajkainkat, már el is húzódott egy aranyos mosollyal az arcán. – Mit gondolsz ezek után? Lennél a barátnőm, Nina?

- Nem – ráztam a fejem mosolyogva.

- Mi... miért? – döbbent le. Pont ezt a reakciót vártam.