The Wolf

27. fejezet

*Jimin szemszöge*

Miután Sindbad kiküldött minket a szobából, mindannyian a nappaliba mentünk, ahol anya leült a kanapéra, Jay a fotelban foglalt helyet, én pedig idegesen dőltem az ajtófélfának.

- Miért vagy ennyire ideges, Jimin? – kérdezte Jay. – Úgy tudom, láttad már korábban, hogy lesznek gyerekeitek.

- Ez igaz, viszont az a látomás évekkel későbbi jövő volt – túrtam hajamba. – Akkorra már négy éve házasok voltunk, a gyerekek pedig úgy háromévesek lehettek. Ez teljesen más helyzet. Remélem csak valami vicc az egész, mert esküszöm, még jobban ki fogok akadni, ha nem. Bár jobban belegondolva... Ha egy vicc, akkor nem úszod meg verés nélkül, Jay.

- Miért én? – lepődött meg. – Honnan veszed, hogy én állok az egész mögött? – arcán levakarhatatlan vigyor ült.

- Most is mosolyogsz – mutattam rá a nyilvánvalóra.

- Talán nem lehetek boldog, amiért a falkavezér teherbe esett?

- Ez most nem a veszekedés ideje, Jimin – szólalt meg Eomma. – Várjuk meg, amíg Sindbad doktor végez. Addig is. Legyetek csendben. Nem szeretném, ha már az eredmény előtt egymás torkának ugranátok.

- Igazad van Eomma – sóhajtottam és leültem a kanapéra. – Soha nem voltam még ennyire ideges, mint most.

- Szerintem voltál – nézett rám jelentőségteljesen. – Nem pont ezért jöttünk el Koreából?

- Eomma! – pattantam fel ismét. – Azt hittem ezen már túlléptünk. Nem is értem miért hoztad fel. Könnyen megúsztam, nem? Akkor miért rágódsz még mindig rajta?

- Mi történt, Jimin? – kérdezte Jay, mire rákaptam a tekintetem.

- Nem tartozik rád, béta – válaszoltam komoran.

- Igaza volt, Mrs. Park – nézett anyámra a férfi. – Tényleg nem szeret erről beszélni.

- Miről beszélsz, Jay? – húztam fel a szemöldököm.

- Semmiről – rázta meg a fejét.

Mire bármit is válaszolhattam volna, meghallottuk a szobaajtó nyitódását és pár pillanattal később megjelent a nappaliban Sindbad. Arcán hatalmas mosoly ült, én pedig éreztem, ahogy kifut arcomból a vér.

- Jó hírem van, Jimin – nézett rám az orvos. – Nina teljesen rendben van. Valószínűleg többször is elő fog fordulni ezek után, hogy nem tűnik el a farkasfüle egy-egy átváltozás után. Én azt mondanám, hogy ez a bizalom jele, de mivel eddig soha nem volt félvér farkassal dolgunk, így még én, vénség is csak találgatni tudok vele kapcsolatban. Nina egy igazi csoda a ma élő farkasok között.

- Miért kellett kiakasztani? – kérdeztem megkönnyebbülve.

- Ha azt mondom, hogy Jay ötlete volt, akkor rögtön verekedés lesz belőle. Ha azt mondom, Jay biztos akart lenni a dolgokban, akkor is verekedés lesz. Viszont az igazság az, hogy Yoongi sejtette, hogy szükség lesz rám, ezért voltam szabad. De természetesen ez nem ok arra, hogy Jay jól szórakozzon. Akart szórakozni, nem véletlen van a fotel mellett az a vödör.

- Szóval akkor vegyem úgy, hogy Yoongi kért meg, hogy vizsgáld meg Ninát, de Jay csak ráijesztett a történetével?

- Igen, így van.

- Gondolom már Nina is tudja, hogy nincs oka az aggodalomra – sóhajtott Jay és megfogva a vödröt indult el a bejárati ajtó felé.

- Nem mondtam még neki semmit – válaszolt Sindbad.