+ Hazel

162 6 1
                                    

- Maga csak az elsősöket ijesztgeti?! - kérdezte Ronald gúnyosan.
- Állj már le! - ordított a fiúra Hazel. Erre a srác gorillája felugrott és Hazel elé lépett.
- Én nem tenném... - mondta tök nyugodtan Leo, majd Hazel mellé állt.
- MINDENKI NYUGODJON LE! - üvöltötte Percy, majd Trelanwey felé fordult. - Emlékszik arra, amit mondott?
- Nem. Miért, mit mondtam? - válaszolta.
- El kell vinnünk az igazgatóhoz és a táborral is fel kell vennünk a kapcsolatot! - mondta Percy.
- Milyen táborral? - kérdezte Lily értetlenül, de Percy nem foglalkozott vele.
- Jöjjön, tanárnő!

*

Percy, Leo, Hazel és Jászon az elsősök kíséretével elvitték Trelanwey professzort az igazgatói irodába.

Az út az irodába nem volt egyszerű, mert egy szobor előtt kellett megállni és jelszót kellett mondani. Mint minden átjárónál vagy klubbhelyiség bejáratánál.
- Valaki tudja a jelszót? - nézett Hazel Rebecára.
- Albus Dumbledore - mondta Trelanwey és a szobor pörögni kezdett, majd egy lépcső emelkedett ki alóla. A diákok felálltak a lépcsőre, s az felvitte őket egészen az igazgatói iroda elé.

Percy bekopogott.
- Igen? - kiáltotta ki az igazgató, s az elsősök betoporogtak az irodába. - Ezt mire véljem, Trelanwey professzor?
- Professzor úr, beszélnünk kell... - csuklott el Percy hangja. Hazel nem tudta, hogy miért, de ismerős érzés támadta meg. Mintha lenne egy rég nem látott barát az irodában.
- Mégis miről, kedves Percy Jackson?
- Trelanwey professzor... mintha próféciát mondott volna - válaszolta a fiú.
- Mégis mit? - vonta fel a szemöldökét az igazgató, majd Percy elszavalta neki az egész próféciát. - Nem értem...
- A Roxfort hamarosan támadás alatt lesz, Lumpsluck professzor - bökte ki Hazel.
- Mégis ki támadná meg? - kérdezte az igazgató.
- Grindelwald - nyögte Leo. - Gellert Grindelwald.
- És a prófécia szerint nem lesz egyedül - tette hozzá Percy.
- De a holtakat feltámasztani lehetetlenség - jelentette ki Lumpsluck. - Az valami másra értelmezhető. És mondd meg, kedves Percy Jackson, hogy miért támadná meg Grindelwald a Roxfortot?
- És ki az a Gaia? - kérdezte valaki a diákok közül. - Nem jelenthet jót az, hogy Gaia bosszúja.

Hazel ezzel teljesen egyet értett. De azt nem tudta, hogy miért támadná meg Grindelwald a Roxfortot. Vagy mégis?
- A tűz kardja... - suttogta Hazel, mégis mindenki meghallotta. - Griffendél Godrik kardja. Azt akarja Grindelwald.
- Ebben nem lehet biztos, Miss Levesque - jelentette ki Lumpsluck.
- De az vagyok. Nézzék, mi nem azok vagyunk, akiknek kiadtuk magunkat - lendült bele a lány. Tudta, hogy nem követ el szörnyű hibát, úgy gondolta, hogy most van itt az ideje, hogy megtudják.
- Hazel... - szólt rá Leo, de késő volt, a lány folytatta:
- Mi négyen, Percy, Leo, Jászon és én is Griffendél kardja miatt jöttünk ide. Ez a tízéves alak nem mi vagyunk.
- Hazel! - szólt rá mostmár Jászon is, de a lány nem foglalkozott vele.
- Persze, ezt most el is higyjük? - gúnyolódott Ronald.
- Ne! - vágta rá Leo.
- De - mondta egy lány hang Percy mellől. Hazel először azt hitte, hogy Lily szólalt meg, de nem ő volt. Mikor odanézett, majdnem hátra esett.
- Annabeth! - hülledezett Hazel. - De hogyan?

A lány nem válaszolt, csak felmutatta a sapkáját. Hazel értette, hogy mire gondol. Aztán Annabeth négy fiolát vett ki a zsebéből. Mind a négyben zöld és büdös kotyvalék volt. A százfűlé-főzet.

Hazel is a zsebébe nyúlt, ahol egy másik fiola volt. Kivette, és az a hajával volt tele. Percy, Leo és Jászon is ezt tette, majd az Annabethnél levő fiolák után nyúltak.
- Gyerünk, Hínáragyú - nézett Annabeth a kis Percyre - , húzd meg azt a valamit! - ugyan ezt Percynek mondta, de Hazel tudta, hogy ez mind a négyőjüknek szól.

Hazel belerakta a haját, majd meghúzta az italt, és hatalmas fájdalom nyilalt a testébe. Mindene égett, s elkezdett megnyúlni. Úgy gondolta, hogy most úgy nézhet ki, mint valami folyékony ember. Aztán egészen Annabeth magasságáig nőtt, majd a fájdalom elillant a testéből. Boldogan látta, hogy nemcsak ő, hanem Percy, Leo és Jászon is a régi.
- Mi a fene! - kiáltott fel Lumpsluck.

Percy megölelte Annabeth-t, majd meg is csókolta. Hazel azt kívánta, hogy bárcsak ott lenne Frank is. És kívánsága valóra is vált. Frank és Piper lépett elő az igazgatói iroda hátuljából. Hazel és Jászon szerelmeikhez szaladtak, majd megölelték, megcsókolták egymást.
- Khm! - vonta magára a figyelmet Lumpsluck. Pálcája már elő volt véve és Percyre és Annabethre szegezte. - Volna egy kis... magyarázni valójuk.
- Hát igen... - kezdte Percy, de ekkor az egész kastély megrázkódott. Percy elővette a tollát, amire elég furán néztek a diákok. - Itt vannak.

Percy levette a kupakot az Árapályról, s kedvenc kardja megjelent a kezében. Ezt a diákok ámulva bámulták.

Kiszaladtak a Roxfort bejáratán, ahol már egy egész sereg állt diákokból. Velük szemben pedig egy másik sereg állt, vezérükként maga Grindelwald, aki mögött három pribékje állt.
- Azt hittem a tábort veszed először célba - mondta Percy.
- Hát igen... Tudod a tűz és a víz kardja nekem többet ér, mint a táborod elpusztítása - mondta Grindelwald. - De így legalább nincs itt az az idegesítő Potter. Így legalább megölhetlek titeket! - mondta, majd pálcája hegyén zöld fény gyúlt, ami azonnal ki is lövellt egy zöld nyalábot. Percy ezt könnyedén félreütötte kardjával, s ettől az összes diák és tanár meglepődött.

Hazel, Jászon és Percy füttyentett egyet, amitől három ló jelent meg. Az egyikük egy gyönyörű, fehér paripa volt, Hazel lova, ami villámgyorsan jelent meg a lány előtt. Ő volt Arion. Percy előtt egy fekete, szárnyas ló jelent meg, ami egy pegazus volt. Őt Percy Fekete Péternek hívta. És Jászon előtt pedig egy villámokból, felhőkből összetevődő paripa jelent meg.
- Rég láttalak, Vihar! - üdvözölte a lovat a fiú.
- Vegyük el tőle a kardot! - adta ki az utasítást Percy, majd Grindelwald felé repült Fekete Péter hátán. Jászon követte a példáját, s gladiusával megtámadta a varázslót. Hazel pedig elvávgtatott Arion hátán, hogy fedezze a barátait.

Hazel még szeme sarkából látta, hogy barátja, Frank éppen egy sárkánnyá változik mögötte, s tüzet okád a seregre, Leo pedig tűzképességével segít neki.

Miközben Hazel vágtatott Arion hátán, egy kéz nyúlt ki a földből. Egy óriás keze volt. Hazel rögtön felismerte, hogy melyik óriásé volt: Alkünóeuszé, Pluto ellentétéé.

Az óriás elkapta Arion lábát, majd a ló egy nyerítéssel elborult, s Hazel fájdalmasan nekicsapódott az egyik üvegháznak.
- Óriások! - ordította Hazel a barátainak, akikbészrevették, hogy miről beszél: hét óriás született a földből éppen.
- Kéne egy isten! - ordította vissza Percy, mintha Hazel tudna ezzel valamit kezdeni. De nem tudott. És most hét óriással, Grindelwalddal és a pribékjeivel, illetve egy seregnyi halottal, szörnnyel és varázslóval kell megküzdeniük.

A Sötétség Bosszúja 4.: Gaia HaragjaWhere stories live. Discover now