Ég és Föld •S.M• •1.évad ✔•

~37~

🍆💦Shawn szemszöge💦🍆

Az ágyam mellet ültünk, amikor elmeséltem neki a karrierem sötét oldalát, egy kis idő elteltével az ágyra kerültünk fel, teljesen nyilvánvaló szándékkal, a szokásostól annyival tűnt ki a pozíciónk, hogy nem én voltam felül. Corin akaratlanul is a hasam aljára ült, a magasságbeli különbségek miatt. Kissé lejjebbtoltam a derekát, így elérhető, hogy ágyékunk összeérjen, így mindkettőnkből nyögést váltott ki.

- Szeretlek Cica... - nyögtem bele ismét a csókjaink sokaságába. Ajkaink szokás szerint ismerősként köszöntötték egymást, mégis minden csókunk más. Mindegyikben érzelmeink halma szorul, de mindben másfélék vannak.

- Én is... - sóhajtott, miközben a pólóját próbáltam róla minnél gyorsabban levarázsolni. Rövidesen sikerült is, villámgyorsan magamat kerítettem felülre.

- Bébi... - kezdtem el beszélni. - Majd kapaszkodj, ez kemény menet lesz. Szó szerint... - haraptam be alsó ajkam. Szokás szerint elpirult, és kissé megilletődve nézett a szemembe. - Nem kell félni, biztosítalak róla, hogy élvezni fogod. - hajoltam le egy kiadós csókért. Meg is kaptam, nem volt kifogásom ellene.

Hirtelen felültem, majd ujjaim kis mozgásával jeleztem, hogy jöjjön az ölembe. Jött is örömmel, de mielőtt odaért volna lekaptam magamról a pólómat, így félmeztelenül fogadtam. Megragadtam a csípőjét, egyből az ölembe rántottam, elkezdtem falni az ajkait. Az övemet is villámgyorsan kirántottam, letoltam a nadrágomat, majd róla is lehámoztam. Szépen lassan minden most teljesen szükségtelen textilt eltávolítottunk, ismét monológba kezdtem.

- Pipacs, kezdd el a kapaszkodást a hátamba, lassan benned leszek. - utasítottam, mire a nyakamba temette a fejét, a körmeit pedig a hátamba fúrta, szemeit összeszorította, majd amikor mindent megtettem felszisszent. - Fájt? - kerestem tekintetét. Hevesen megrázta a fejét, majd kissé felbátorodva megragadtam a derekát és elkezdtem mozogni.

[...]
Zihálva ölelt meg, majd én is visszaöleltem.

- Látszódni fog a hátamon nyomod... - kuncogtam egyet halkan. - Habár én mondtam, hogy kapaszkodj a hátamba... - tűnődtem el. - Gyere Baba, aludjunk! - ragadtam meg hirtelen a derekát, majd lerántottam fekvőhelyzetbe. Halkan felsikkantott a heves mozdulatomtól, de mire leérkezett fel is nevetett. - Nagyon jó a kedved ma! - nevettem fel én is. -Ehhez én is hozzájárultam? - vontam fel a szemöldökömet.

- Hmmm, részben igen.

- Ki a pasi? Hogy hívják? - hadartam visszafolytott nevetéssel.

- Áhh, tudod csak a postás, meg a hentes és az a csávó, akivel interjút készítettünk! - nevetett fel ő is. - Ne hidd, hogy csak egy barátom van! - röhögött tovább.

- Te meg ne hidd, hogy szeretlek! - pusziltam bele a hajába.

- Meddig fog ez még tartani? - kérdezte indokolatlanul.

- Mi? - értetlenkedtem.

- Az, hogy nem veszekszünk és nem is nagyon vannak problémáink... - magyarázta el.

- Nem ezen kéne görcsölnöd, tart ameddig tart, élvezzük ki. - próbáltam nyugtatni. Nem nagyon sikerült. - De remélem minnél tovább... - sóhajtottam, majd végigsimítottam az oldalán.

- Okés. Csináld mégegyszer!

- Mit? - értetlenkedtem. Megforgatta a szemét, majd sietősen magára húzott és megcsókolt. - Ezt mire véljem? - vontam fel a szemöldökömet mosollyal az arcomon.

- Pont ennek... - mosolyodott el huncutul, majd alulra kerültem. A mellkasomat és a hasamat puszilgatta.

- Ez a mennyország... - sóhajtottam, majd egyik kezemet a lány hajába vezettem és finoman felhúztam a számhoz. Vadul megcsókoltam,mikor elváltunk egy kérdést tett fel.

- Hogyan csináljam? - kérdezte, majd alsó ajkát beharapta. Előadtam egy újabb hegyibeszédet, ügyelve arra, hogy ne használjak túl erős szavakat. Magyarázásom közepette nem egyszer pirult el vagy nézett ijedten a szemembe.  Végül újra a hasam puszilgatásához tért vissza.

[...]
Esküszöm jobban csinálja, mint néhány éjjeli pillangóim egyike... Nem, nem technikailag, hanem érzelmileg. Nagyon sokat jelent, ha valakihez nem csak vonzódsz, hanem szerelmes is vagy. Én az vagyok. Ez már teljesen biztos. Jó érzés, amikor tudod, hogy viszont szeret, és, hogy meg is tesz érted (jelenleg az örömödért) mindent, amit egy amúgy ilyen téren még majdnem szűz lány tehet.

- Szeretlek. - suttogtam, miközben a mellkasomra omlott enyhén szapora lélegzetvétellel.

- Én is. - kezdte el körberajzolni a gitárt az alkaromon.

- Azt mondtad, csináljam megint... Nem tettem. Most megteszem! - villantottam rá egy mosolyt, majd felpattantam és újra az ölembe húztam. - Bébi... Most óvatosabban a körmeiddel! - nevettem fel. Aprót bólintott, majd ismét a vállamba temette fejét.

Sajnálom, hogy az elmúlt időben nem nagyon volt rész, de táborban voltam meg hasonlók (ahol amúgy nem volt wifi), ha tetszett vote-oljatok, kommenteljetek!
Sziasztok! 👋❤💕💖