Ég és Föld •S.M• •1.évad ✔•

~Prologue~

🍬🍭Corin szemszöge🍭🍬

Arival nem rég beszéltük meg azt, hogy találkozunk a Starbucks-nál, majd elmegyünk fagyizni egy olcsóbb helyre egy fél óra múlva, úgyhogy ideje lett volna lassan elkezdenem öltözni és sminkelni. A sminket letudtam egy szempillaspirállal és egy szájfénnyel. Felkaptam egy szürke atlétát és egy fekete shortot, ami nem mutat túl sokat. Előkaptam az egyik icipici válltáskámat és belecsúsztattam a telefonom, ami valami olcsó kínai, féláras valami, a pénztárcámat is beletettem, majd átvetettem a vállamon. Belebújtam a noname fekete tornacipőmbe, derekamra kötöttem egy farmerdzsekit.

-Sziasztok! Elmentem, majd jövök... - néztem rá a karórámra. - három óra múlva! -meg sem várva a választ, bezártam az ajtót. És elindultam lefele a lépcsőn. Egy 10 emeletesben lakunk, igaz van lift, de én már csak szorgalomból is lépcsőzni szoktam. A lépcsőház felénél feltűnt, hogy nincs nálam a gördeszkám. Gyorsan felszaladtam. - Sziasztok, itthon hagytam a gördeszkámat! - lihegtem. Felkaptam az ősrégi guruló deszkát, majd ismét kifelé vettem az irányt.

Ariana és én teljesen különbözőek vagyunk, ő egy tehetősebb, tökéletes családból származik, nekem meg ott van a kemény anyagi problémákkal teli csonka családom. A nővérem depressziós, apukám rákos, de anyukám szerencsére rendben van, leszámítva a kínzó belső fájdalmat. Ariananak két gyönyörű és egészséges testvére van, kifogástalan szülőkkel.

Miközben a problémáimon merengtem, elértem a bérház kapujához, amikor letettem a gördeszkámat, ráálltam, majd elővettem a mobilomat és elindítottam egy lejátszási listát, amin csak a kedvenc énekesem számai vannak, Shawn Mendesé. Ritmusra hajtottam a deszkámat, ameddig elértem a Starbucksig, ahol megláttam a legjobb barátnőmet hevesen integetni, ismét kifogástalan külsővel.

Frizurája egyszerű, mégis stílusos, sminkje szintén egyszerű, enyhe rúzs, szempillaspirál és barna szemhéjpúder. Ruhája egy kék farmershort, fehér szandál és egy rózsaszín spagettipántos felső, megspékelve egy szőrme felsővel, amire nem lett volna szükség, de a kinézetért mindent.

-Sziaaaa! -sikítozta úgy, mint aki fél éve nem látott. A nyakamba ugrott és megpuszilta az arcom.

-Szia Ari! -köszöntem neki hatalmas örömmel, ami minden alkalommal elkap, amikor meglátom. -Hogy vagy? -érdeklődtem.

-Nagyon jól, köszi! Te? -hadarta.

-Én jól. -láttam az arcán az együttérzést, és a szomorúságot. -Apu lehet nem éli meg az őszt... -éreztem a gombócot alakulni a torkomban.

-Jaj, szegény... -kapta szája elé a kezét, majd láttam ahogyan egyre jobban csillog a szeme.

-Ne sírj, én sem sírok. Még van esély. -nyugtattam.

Ari feltűnően érzékeny. Volt olyan, hogy meghalt a szomszédjuk kutyája, Ari akkor is sírt, amikor 5 évvel később emlegették. Csipogott a telefonom, anya írt.:

"Kislányom, nézd meg az e-mailedet! Nagyon nagy híreim vannak!"

Szinte láttam ahogyan a monitor előtt ül, és eltátja a száját. Kíváncsi lettem, azt hittem egy komment a legutóbbi éneklős youtube videóm alatt, de nem.

Feladó: Robert Johnassen

-Érdekes név, nem ismerem. -mondtam, miközben Ari érdeklődően a telefonom felé hajolt.

Tárgy: Fontos! -csak elhúztam a számat, és reménykedtem, hogy nem valami hülye átverés.

Szöveg: Corin, láttam a youtube videódat, elképesztő a hangod. Szeretnék a menedzsered lenni.
Ha érdekel, hívj fel!

416-555-****

-Ari, jegyezd meg! -utasítottam az izgalomtól sikítozó barátnőmet.

-Jó, jó! -megállt mellettem és memorizálta a telefonszámot. Beütöttem a számokat. Kicsöngött. 
🇷: Corin Hill?

🇨: Igen, én vagyok. -szóltam bele bizonytalanul.

🇷: Jaj, de örülök! Gondolom látta,  de Robert vagyok, menedzser. Híres kanadai énekeseket fedeztem már fel, például Shawn Mendest, Justin Biebert és hasonlók. -instant fangörcs.

🇨: Shawn Mendes? -akadtam ki. Válaszul csak egy igent kaptam. - Uramisten! - sikítoztam.

🇷: Mikor tudna bejönni?

🇨: Akármikor. Ha szeretné, most is.

🇷: Rendben, mondom a címet. -előkaptam egy tollat meg egy zsebkendőt, amire felírhatom a címet. - Toronto, ******* Street, 7. Ja, és hozzon gitárt!

[...]
Arival az oldalamon beléptem a hatalmas felhőkarcolóba.
-Wow! -ámuldoztam.
Már az ajtóban két ember elvette a gitáromat, és felkísértek egy fehér ajtóhoz, rajta arany névtáblával, beleglavírozva Robert nevével. Kinyitották előttünk az ajtót, mielőtt beléptem volna hatalmasat sóhajtottam. Betettem a lábam, majd egy ismerős hang csapta meg a fülem egy íróasztal felől, de se nem Ariana, se nem Robert hangja volt. A hasam ping-ponglabda méretűre zsugorodott, majd megláttam ŐT.

Nagyon izgalmas befejezés, mára ennyi.
(bár szerintem egy darab 💩-lett)
Sziasztok! 👋💟💗💖