Ég és Föld •S.M• •1.évad ✔•

~45~

☀🌴Shawn szemszöge🌴☀

- Tudod... - suttogtam két lökés között. - Amikor legelőször megláttalak, már tudtam, hogy szeretni foglak... - mondtam, majd egy kis karmolás hatására, ami a hátamon ért, jól esett hatalmasat mordultam. Úgy döntöttem, én is belemarkolok, a csípőjét és az oldalát sikerült megcéloznom, ha már belemarkoltam, akkor (nagyobb) örömöt is okozok, ami kimerült egy utolsó, jóleső döfésben. - Istenem, egy hét után is megmaradt az ötletem sincs honnan jött tudásod... - suttogtam, miközben kimerülten mellédőltem. A haja csapzottan meredt az ágy támlaja felé, amire nem egyszer támaszkodtam, hogy többet nyújthassak. A szemei gyönyörködve nézek engem, arca teljesen kipirult, a szája kissé elnyílva, de csókoktól pirosan csücsörítettek. Gondolkodás nélkül nyomtam rá egy cuppanós puszit. Minden tökéletes volt... Ő is, és én is. A környezet, az időpont, minden jó volt.

[...]
Foggalmam sincs mikor aludtam be, de Corint sem találtam magam mellett. A szememet dörzsölgetve, hunyorogva néztem a mobilom kijelzőjére. Tíz óra, marhajó, megint nagyon sokat aludtam. Ásítozva keltem fel, majd egy szál boxerben mentem le az emeletről. Aaliyah, aki addig a kanapén ülve kapcsolgatta a tévét, felsikított és a nyakamba ugrott.

- Szia! - nevettem fel.

- Szia Bátyus. - nézett a szemembe a húgom. - Látom jó volt az éjszakád! - vonogatta a szemöldökét végignézve rajtam.

- Mi van? Mindig így alszom. - rancoltam össze a szemöldökömet.

- Aham, ha nem volt semmi, akkor mik azok a nyomok Corin nyakán? - tette csípőre a kezét és amolyan "Na most megvagy!" módon méregetett.

- Öhmm, azt nem mondtam, hogy nem történt semmi. - hazudtam. Pontosan rudtam mire érti. - Amúgy hol van a foltosnyakú? - néztem körbe.

- Azt mondta, elmegy a patikába. - vonogatta a vállát. Tudtam minek ment. Terhességi tesztért.

- Oké, Aaliyah gyere fel, négyszemközt elmondok valamit. - bólintott, majd engedelmesen követett. Bekísértem a szobámba, ahol egyből leült az ágyra. - Lehet, hogy terhes. Tesztért ment el. - hadartam.

- Tőled? - nézett rám teljes nyugodtsággal. Bólintottam. - Biztos?

- Biztos. Velem vesztette el. Én basztam meg gumi nélkül a reptér budijában. - túrtam idegesen a hajamba.

- A részletekre annyira nem voltam kíváncsi, de haladjunk. Megjött neki azóta? - megráztam a fejem és a szám szélét rágtam. - Hány napot késett neki?

- Eddig négyet. - motyogtam.

- Hogy lehetsz ekkora fasz? - fakadt ki. - Szegény lány, alig tehet a dolgokról! - nézett rám mérgesen. A tenyerembe temettem az arcom. - Amikor hazaér, te kurvára mész vele, és akármi lesz mindenben támogatod! - parancsolt rám. Bólintottam. Aztán bejárati ajtó nyitódás és csukódás. Szó nélkül leszaladtam az emeletről, és megöleltem a barátnőmet.

Most nagyon szépen kérek mindenkit, hogy írjon kommentben őszinte véleményt a könyvről! Tegnap egy nagyon kedves olvasöm leírta és mérhetetlenül jól esett! ❤

- Figyelj... - vettem tenyereim közé az arcát. - Akármi is lesz, én itt vagyok neked. - suttogtam, mire a sírással küszködve megölelt. A fejét a mellkasomhoz szorítottam, és belepusziltam a hajába. - Na adj egy csókot, és csináld meg azt a szart. - tette amit mondtam, megcsókolt, majd rövidesen felrohant az emeletre és bezárkózott a fürdőszobába. Én leomlottam a fürdőszoba ajtaja mellé, és összegömbölyödtem. Fél percenként kérdeztem meg a barátnőmtől, hogy kell-e valami segítség. Mindig nemleges választ kaptam, még akkor is, amikor a húgomat akartam beküldeni. - Meddig kell még várni? - rágtam ajkamat izgatottan.

- Öhmm, pár perc. - hallottam odabentről remegő hangját. Bólintottam, habár nem láthatta, de nagyon is tudta, hogy mi a reakcióm. Abban a pillanatban a semmilyen vallásom ellenére is imádkoztam. Azért, hogy az a repülőteres dolog ne történjen meg, akármennyire is élveztük. Azért, hogy ne legyen baba, azért, hogy ne sérüljön a barátnőm. Én aztán teljesen mindegy vagyok, hiszen számomra az ő egészsége és épsége a fontos. Azért, hogy egyikünk szülei se tudják meg a dolgot, hiszen akkor nagy valószinűséggel eltiltanának egymástól. Azért, hogy ne legyen pánikrohamom, mert a legtöbb jelét már éreztem magamon. Azért, hogy ne derüljön ki, hogy mi történt a repülőtér mosdójában. Azért, hogy a magánszféránk megmaradjon. Azért, hogy ha esetleg pozitív, akkor ne távolodjunk el egymástól semennyire. Azért, hogy a húgom ne utáljon meg. Azért, hogy semmi hatással ne legyen ez az egész a kapcsolatunkra. Abban a pillanatban kivágódott a fürdőszobaajtó és a lány sírva omlott az ölembe.

- Mi történt? - néztem a szemébe. Nem láttam benne semmit, de a sírása nem csillapodott. Átölelte a mellkasomat és belefúrta a fejét. Én pedig nyugtató szándékkal simogattam a haját, de a remegő kezem nem sokat segített rajta.

Mára ennyi, ha tetszett vote-oljatok, kommenteljetek!
Sziasztok! 👋❤💕💓