Ég és Föld •S.M• •1.évad ✔•

~24~

🌛🌠Shawn szemszöge🌠🌛

-De Corin... Nekem csak te számítasz! Ne hidd azt, hogy akárki más is. -kezdtem el a magyarázkodást.

-Shawn... Elhiszem, de neked ott van a szex iránti folyamatos vágyad, nekem pedig még legalább egy hónapig nem menne... -mondta sírva.

-Megértem miért nem menne, meg is érdemlem, de a vágyaimat nem tudom kontrollálni... -mondtam a tehetetlenségben szinte fulladozva.

-Én pedig egy kicsit még mindig rettegek tőled, de szeretlek így teljes tehetetlenség alakult ki nálam.

-Nálam is... -sóhajtottam hatalmasat. -Tudod, régen hozzá voltam szokva ahhoz, hogy akár napi két lányt is felviszek magamhoz, így most nehéz lesz a váltás...

-Azt meghiszem... -sóhajtozott ő is. -Haileyvel lefeküdtél a parti után? -határozottan megráztam a fejem.

-Rád vártam. És addig fogok várni, ameddig te készen nem állsz. Megígérem. -biztosítottam róla, hogy biztonságban van mellettem.

-Biztos? -kérdezte beharapva a száját. Bólintottam, de meg is szólaltam.

-Megmutassam? -nem hagytam neki válaszolási lehetőséget, belepusziltam a nyakába. -Tudod, hogy megértettem amit mondtál, csak őrítően hiányoztál... -nevetett egy aprót, majd felém fordult. Nem késlekedtem, megcsókoltam. -Szeretlek! -suttogtam a fülébe, majd egy picit megharaptam.

-Én is szeretlek! -suttogta, majd megpuszilta a nyakam.

-Cica, mit csináltál ameddig nem beszéltünk? -vontam fel a szemöldökömet.

-Sírtam. Meg énekeltem, jaj meg voltam bent Amandánál a kórházban. Asszem ennyi. -bökte oda, elhúzott szájjal.

-Sajnálom... Nagyon, nagyon sajnálom! -öleltem meg.

-Tudom, mondtad már párszor... -sóhajtott, hangjában éreztem egy kis gúnyt bújkálni, de nem szóltam vissza semmit, inkább egy puszit nyomtam az orra hegyére.

-Aludjunk? -kérdeztem, érdeklődően vadító kék íriszeibe bambulva.

-Aludjunk. -suttogta, majd letette a fejét, majd átöleltem.

-Jó éjt Pipacs... -mormogtam alig érthetően.

-Jó éjt Shawnie. -mondta, ő viszont teljesen tisztán. Az egyik tenyerem a derekán pihent, a másik a fejem alá volt helyezve, az ő feje alatt is ott volt a sajátja, a másik, viszont a mellkasa előtt pihentetett. Túl jól ismer, biztos egész éjjel piszkos gondolatok kavarogtak volna a fejemben, mély, de mélyebbé tehető dekoltázsa láttán.

[...]
Reggel, a csípője szinte teljesen rá volt fordítva az enyémre, a keze már a mellkasomon pihent, dekoltázsa eléggé izgató látványt nyújtva (számomra). A fejem apró mozdításaival jobb kilátást nyújtva számomra, teljesen belefeledkeztem a nyálam csorgatásába, pont annyira, hogy összerezzentem, amikor Corin lassan kinyitotta szemeit, majd rámemelte kómás tekintetét, majd elmosolyodott.

-Szia... -motyogta kómásan.

-Szia Pipacs. -simítottam meg haját, egyetlen mozdulattal.

-Mennyi az idő? -kérdezte kómásan.

-8 óra, 25 perc-néztem meg az telefonom képernyőjét.
-Na, bakker 9-kor mennünk kell a kórházba... -ásítozott. -Gyere, készüljünk! -próbált felkelni.

-Áhhh, megyek... -sóhajtottam, lebiggyesztett szájjal. Feltápászkodtam, lekaptam a pólóm, felvettem az ingemet, és a szokásos szűk farmeremet, ami kiemeli fiú létemre elég formás lábaimat. A zoknit már csak az ágyon ülve tudtam felvenni, mert ahogyan ismerem magam, képes lettem volna ott helyben eltaknyolni.

-Siess! -rivallt rám Corin, az ajtóban állva.

-Hogyan lettél kész ilyen gyorsan? -csodálkoztam el. Megvonta a vállát, majd említett testrészére felkapott egy táskát.

-Siess már Shawn! Fél óra alatt oda kell érnünk! -nyaggatott Corin, én pedig sietősen felhúztam a csizmám cipzátját. -Miért hordasz mindig csizmát? -vonta fel a szemöldökét.

-Mert könnyű felvenni, elegáns ráadásul kényelmesebb is. -zártam rövidre. -Ja, meg illik is a szexi stílusomhoz! -kacsintottam a nevető lányra.

-Hogyhogy ilyen elegánsan öltözöl? -tett fel még egy kérdést.

-Mert van egy stylistom. Meg így szeretem. -vontam meg a vállam. -Láttad te, hogy régen, hogyan öltöztem? A Magconon képes voltam megjelenni szűk pólóban, és háromszor akkora nadrágban. De mindegy, neked így tetszem, úgyhogy marad ez. Amúgy viccen kívül, sokkal komfortosabban érzem magam így.

[...]
A kórház kapuja előtt állva, Corin szenvedett, nem akarta, hogy látszódjon az, hogy félt engem a nővérétől. Tudom, elég hülyén hangzott, de nem attól, hogy megtép, hanem attól, hogy velem is megtörténik a ami azzal a kib*szott Austinnal történt, legalább 2-3 hónapja. Hogy oldjam egy kicsit a hangulatot, elkezdtem amihez a legjobban értek. Na jó, a zenélésen kívül, tehát a fülébe szerettem volna suttogni mocskos dolgokat, amiket még én sem vártam saját magamtól.

-"Darlin', I wanna see every inch of you, I could lost in a way you move..." - idéztem a saját számomból, egy eléggé sötét részletet.

-Shawn, értem mit szeretnél, de ez most, itt nem működik. Majd után, vagy bem tudom, de most ne. -kért meg egy számomra szinte lehetetlen dologra. -Köszi. -megköszönte, nem haragszom.

Mára ennyi, ha tetszett vote-oljatok, írjatok kommentet!
Sziasztok! 👋❤💖💕💓