Ha a sors ùgy akarja..

Dönts A Jövőről

Dönteni könnyű csak a következményeket elviselni nehéz.. Ha most megbocsátok Jasonnek akkor a kisbabám apa mellett nőhet fel,de vajon megèrdemli, hogy megbocsájtsak neki? Nem hitt nekem, kiabált velem, elhordott mindennek és ha ne legyenek ott a többiek akkor talán bántott volna.Nem engedhetem, hogy ez még egyszer előforduljon, mi van ha a  kicsit bántja majd vagy ha nem lesznek itt a többiek és engem bánt? Na és az a lány az ágyában? Ezzel a tettèvel azt is bizonyította, hogy egy kanos, hülye gimis csak az a bökkenő, hogy ő már nem gimis és felelősseggel tartozik a családja iránt.
Ajjj. Utálok dönteni és ami vicces, hogy soha nem is tudtam dönteni. Semmiről, még az aznapi ruhámról sem, nemhogy egy ekkora horderejű dologról.
-Jason-mondtam mire észre vettem, hogy egy ideje mindenki az én reakciómat várja, húpsz kissé elkalandoztam- őszinte leszek. Szívem szerint adnék még egy esélyt kettőnknek de túlságosan félek, hogy újra agresszív leszel és bántasz engem vagy a kicsit és ezt nem kockáztathatom meg. A kicsinek apa kell aki vigyáz ránk és törődik velünk. Felelősséget vállal a családja iránt.De te úgy viselkedsz mint egy kanos, pszichopata tini. Azt mondod vissza akarsz szerezni de felhozol egy lányt és úgy teszel mintha ez rendben lenne. Amikor megkérted a kezem annyira boldog voltam, csak erre vágytam, hogy legyen egy családom és szeressenek. De te nem hittèl nekem, kiabáltál és ha ne legyenek ott a többiek még bántottál is volna. Elegem van a kétségekből és a döntésekből. - kicsit kiakadtam amit a többiek döbbent arca is bizonyított-Mivel minden emlék bennem él amit közösen átèltünk és a szívem mélyén tudom, hogy nem bántanál és mert még mindig őrülten szeretlek adok még egy esélyt, hogy újra megprobáljuk, de legfőképp a kicsi miatt, akinek apa kell és ez nagy felelősséggel jár. Kész vagy vállalni? És tisztalappal akarok indulni, újra megkell hódítanod. - tudom ez hülye ötlet de basszus szeretem mindannak ellenére amit tett. Semmi sem árulja el jobban mit érez az ember mint egy dal. És ő írt egy dalt nekem.
-Igen kész vagyok vállalni a felelősséget, és nem fogom feladni míg a gyűrű nem lesz ismét az ujjadon. - eszmélt fel először Jason. Odarohant hozzám a karjába zárt és a nyakamba furta a fejét. - Szeretlek mindennél és mindenkinél jobban.
-Na azt már nem - vágott közbe Logan - Jojo nem lehetsz ennyire hülye. És ha bántani fog? Én itt vagyok segítek felnevelni a fiadat, apa mellett fog felnőni és legalább tudod, hogy biztonságban. Én sose bántanálak és ezt te is tudod. - nézet rám bizonytalan szemekkel. - Hiszen még van közöttünk a szikra. Összeillünk hisz tudod, a kórházban is mindenki egy párnak nézett és.. Csak kérlek ne menj vissza ehez az agresszív vadbaromhoz, még a végén bántani fog téged vagy a kisfiadat. - basszus, nem gondoltam hogy Logan érez irántam valamit, de én csak barátként nézek rá. Végig néztem az arcokat de senki nem volt meglepődve.
-Te hülye, ha csak a közelében látlak a családomnak esküszöm neked nem állok jót magamért, végig el akartad venni tőlem őket és ezt nem fogom megbocsátani neked. Azt hittem a barátom vagy de te 2x is elárultál . - Jason kirohanása magamhoz tèrített.
-Fiúk elég. - csodák csodája de mind ketten elhallgattak - Logan sajnálom ha a gesztusaim félre érthetőek voltak, és téves következtetèsre jutottál de én csak barátként nézek rád. Igen Jason egy vadbarom de szeretem és mindenkinek jár egy második esély nem? - rámosolyogtam Loganre majd Jasonre vezettem a tekintetem aki hátulról karolta át a derekam, olyan édes amikor védelmez. Basszus miket beszélek? Azt mondtam tiszta lappal kezdjük de ez rám is vonatkozik, tisztára elfogult vagyok és ez nem jó.
-Ja második esély de Jason már vagy 3 második esélyt kapott. És Jojo tudom h még csak barátként nézel rám de idővel ez megváltozhat, én tudok várni. - kezdte Logan.
-Inkább hallgas és menj el míg szépen mondom - Jason kezd begurulni.
-Srácok elég. Logan menj most haza, később atmegyek Jojoval, hogy elhozzuk a cuccait. Ne stresszeljük a kismamát. - vágott közbe Dylen.
-Rendben de csak is Jojo miatt. A cuccait majd elküldöm, hogy ne keljen Jojonak még ezen is aggódnia, de azt leszögezem, hogy én maradok az orvosa. - azzal kimenet a szobából és nem sokkal később hallottuk a bejárati ajtó csapodását.
-Jason, ez minden volt csak nem normális viselkedés. A barátnőm a legjobbat érdemli és ha elcseszed én magam fosztalak meg a további gyerekgyártásban-fenyegette meg Mira Jasont.
-Még egyszer nem szùrom el. Ők a mindenem és bármire képes vagyok, hogy őket megvèdjem. - miközben ezt mondta végig a szemembe nézett.
-Mintha itt se lennék - mondom morcosan, majd kibontakoztam Jason karjai közül és nevetve mentem ki az ajtón.
-Jojo most hová mész - kérdezte Rami ijedten.
-A konyhába, éhes lettem - mondom vállatvonva.
-De hát akkor ettél mikor eljöttünk-nèzett értetlenül Josh.
-De megint éhes vagyok - mondom mire mind elnevettük magunkat - úgy tűnik a kisfiam az apjára ütött. Igazi haspok. - mondtam, miközben végig simítóttam a pocakomon. Mindenki mosolyogva nézett. Jason oda jött legugolt és megpuszilta a hasam.
-Kisfiam, én vagyok az apukád és neharagudj, hogy mostanáig nem voltam ott, de ígérem vigyázni fogok az anyukádra és majd ha itt leszel megtanìtalak csajozni és az örületbe kergetjük anyát, rendben? - kérdezte mosolyogva. A kezét a hasamra tette és végig simítótt rajta, mire a fiam mint egy válaszként rúgott egyet. Hát mit ne mondjak meglepődtem és kissé fájt is, egy kis vasgyuró lesz. - Ezt igennek veszem - nevetett Jason ès mindenki csatlakozott hozzá. Végre megint együtt a csapat és minden rendben van és boldogok vagyunk. Legalább is egyelőre. Bárcsak tudtam volna akkor, hogy mi következik...

Sziasztok, sajnálom, hogy nincsenek részek de annyi minden lefoglalt és őszintén szólva nincs ihletem. Tudom, hogy mi fog történni a történet véget is tudom már de azt, hogy hogyan vezessem át egyik részt a másikra kissé nehézkes. Ez a rész nem lett a legjobb de most csak ennyire tellett de ígérem a következő izgalmasabb lesz vagy valami olyasmi.
Szép napot mindenkinek. Pusziii😘🙈❤️