Egy pillanat, és összetörtem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 2. évad

11. Álom

Szeptember 16. (csütörtök)
Miután reggel ébredés után megszabadultam az életemet megkeserítő fehér valamitől (na, ezt aztán jól megfogalmaztam), rájöttem, hogy javított valamit a fülemen.
Elhúztam a függönyöm, majd vissza is húztam, mivel Casso pont akkor haladt el a ház előtt.
- "Jézusom Leni, miért félsz Tőle?" - kérdeztem saját magamtól, majd sóhajtva megráztam a fejem és felöltöztem melegítőbe.
Lesiettem a konyhába, ahol Anyu meg Apu (valamint Csepi az etetőszékben) már reggeliztek.
- Holnap már mehetek suliba? - kérdeztem, miközben kitöltöttem a bögrémbe (sárga bögre-görbe bögre... soha nem sikerül kimondanom) a kakaómat.
- Nem. Délelőtt kontrollra megyünk - mondta Anyu, mire elhúztam a szám.
- Miért akarsz ennyire iskolába menni? - vonta fel a szemöldökét Apu értetlenül.
- Mert... - kerestem a szavakat -... mert utálok pótolni - mondtam végül.
- Vagy csak mert hiányzik neki valaki - tette hozzá Anyu - Kicsim, túl jól ismerünk - legyintett.
- Kicsoda? - kérdezte Apu egyből, akinek az apai védőösztöne a fiúktól maximálisan előtört.
- Enikő - válaszoltam, enyhén füllentve.
Anya mosolyogva nézett rám, ő tudta, hogy nem mondok igazat, de nem mártott be Apunál. :)
Délután kicsit kiültem a kertbe, persze jól felöltözve, hogy ne csak bent üljek huszonnégy órán át.
A hintaágyon ücsörögve hagytam, hogy a gondolataim szabadon elszálljanak.

"- Hideg a kezed, Szöszi - állapította meg egy apró mosollyal az arcán.
Az ajkamba harapva próbáltam visszafojtani a mosolyom, de egyszerűen képtelen voltam, úgyhogy erőt vettem magamon és a gyönyörű szemeibe néztem.
Cassonak egy nagyon rövid pillanatig az ajkaimra tévedt a tekintete, majd a szemeimbe nézett, elmosolyodott és elfordította a fejét, én pedig visszadöntöttem a fejem a vállára."

Olyan már, mint ha csak valami álom lett volna.
Szomorúan elmosolyodva magamban épp ezeken gondolkodtam, amikor megszólalt a zsebemben lévő telefonom.
Saci hívott fel, és talán jobb is, hogy kizökkentett.
Jobb az ilyenekbe nem belemélyedni.

Mai nap - 5/?: azért meggyógyulhatnék már.