Egy pillanat, és összetörtem | "𝘿𝙚𝙟𝙖 𝙫𝙪..." 2. évad

46. Csoki

December 2. (péntek)
- Úúú, mi van nálad? - ült mellém Ricsi Casso helyére (aki éppen a terem másik végében hülyült Andrissal és Lacival), amikor felbontottam a Kinder Schoko-Bonsomat. Ritkán hozok ilyet tízóraira (szerény, kalóriaszegény reggeli), úgyhogy igyekeztem halkan kibontani, nehogy észrevegyék az őskunyizók, akik bezabálják az egészet. Közéjük tartozik például Ricsi.
- Csoki - sóhajtottam.
- Ez a tízóraid? Adsz? - kért meg.
- Jó, vegyél, de csak e... - kezdtem.
Késő volt, ugyanis Ricsi kivett ötöt (!) és felmutatta a többieknek a frissen szerzett zsákmányát.
- Honnan van? - kérdezte tőle Andris.
- Leni adta - biccentett felém.
Mondanom sem kell, hirtelen mindenkinek a legeslegjobb barátja lettem, nekem pedig összesen kettő, azaz kettő maradt a végén.
Remek.
Első órán, tesin bejelentették, hogy megérkezett az új tesitanár (Lelley Tímeának hívják), úgyhogy mostantól külön leszünk vonva a fiúktól tesin. Ezt is megéltük.
Somogyit kapták a fiúk, mi meg Lelley tanárnőt, aki most tanít minket először, ezért kidobósoztunk. Pfúj.
Kitti pedig - rohadjon meg - behazudta, hogy éppen menstruál, ezért nem tud tesizni, ráadásul erre még rá is játszott, csak azért, hogy végigvideózza a tesiórát a padon ülve.
Ne engem kérdezzetek, hogy Lelley hogyan vette be ezt az egészet, nem tudom, lényeg, hogy Kitti egész végig nem csinált semmit.
Törin Bíró kiosztotta a dogákat.
- András, sajnálom, de ez kettes lett - nyújtotta Bíró Andrisnak a témazáróját, aki egy pár másik elmebeteggel (:D) éljenezni kezdett, amiért nem egyes, pedig arra számított. No comment. - Levendula, ötös, gratulálok - mosolygott rám. Az a mázlim, hogy töriből egész jó vagyok, úgyhogy Bíró kedvel engem.
Technikán befejeztük a betlehemeket, majd levittük a tanáriba a többi közé. Ezekre majd szavazni lehet a jövő héten. Alig várom. :)
Órák után átmentem Sacihoz leckét írni.
Leckét írni. Persze. Ezt még én se hiszem el. :)
- De akkor most hogy vagytok Cassoval? - kérdezte Saci az ágyán ücsörögve.
- Sehogy. Nemrég szakított a barátnőjével, nyilván továbbra is iránta vannak érzései, irántam maximum annyi, hogy osztálytársak vagyunk, és talán kimondhatom azt, hogy kedvel, mert egész jóban vagyunk. Igazából ennyi - sóhajtottam fel - Erősen barátzóna vagyok.
- Én akkor is szurkolok - mosolygott rám.
Hát, hajrá hozzá.

Mai nap - 5/5: házimentesen telt. Arra ott van a hétvége. Cassonak és nekem pedig semmilyen kapcsolatunk nincsen, szóval nem is írok inkább semmit.