Mostoha ikrek /Befejezett/

1. A változás/Liza

A szobámban pakolok miközben Shawn szól a gépemből. Éppen egy koncert felvétel következik a lejátszási listámon. Hihetetlen ez az ember! Egyszerűen oda vagyok érte, egyszer nagyon szívesen elmennék egy koncertjére, de sajnos Magyarországon még nem tartott koncertet. Talán majd egyszer.
- Gyertek! Vacsora! - kiabált nekünk anya fel a földszintről.
- Azonnal megyek! - kiabáltam vissza az emeltről. A húgommal Majával és a bátyámmal Márkkal egyszerre léptünk ki a folyósóra. Egy huncut pillantást vetettünk egymásra, és már rohantunk is le az emeletről. Nálunk ez amolyan hagyomány. Aki először ér le az asztalhoz az megeheti az utolsónak érkező desszertjét. Nem is tudom honnan ered ez a kis hagyományunk, de mindenesetre nagyon szórakoztató.
- Úgyis én érek le előbb! – kiabálta a 13 éves húgom és hosszú fekete haját hátra dobva a válla felett elindult felénk, de mi már rég nem a lépcső tetején álltunk. Márk és én már lefelé rohantunk a lépcsőn. Vagy legalábbis siettünk, egyikünk sem akart meghalni két desszertért.
- Azt kétlem Maja mivel te fennállsz én pedig a lépcső közepén! - kiabáltam vissza 13 éves húgomnak. Mire ő egy haragos pillantással ajándékozott meg és ő is elkezdett lefelé sietni a lépcsőn, hogy behozza a lemaradását.
- De te sem Liza, én már lent vagyok! - majd kinyújtotta rám a nyelvét az enyhén gyerekes 20 éves bátyám. Majd miután megfordult szállt utána a hosszabb haja. Sosem értettem, hogy egy fiú mi a fészkes fenének növeszt hosszú hajat, de be kell vallanom, hogy Márknak kifejezetten jól áll, ha a piszkos szőke haja hosszabbra van hagyva. Most éppen a tarkójáig ér és nagyon szépen kiemeli méregzöld szemét, amit az anyánktól örököltünk. Maja a gyönyörű ébenfekete haját is tőle örökölte, Márk az apánktól örökölt koszosszőke haj büszke tulajdonosa és itt vagyok én az égővörös hajammal, amit az apai nagymamámtól örököltem. A tesóimmal amúgy nem is különbözhetnénk jobban. Mind a hármunknak teljesen más színű a haja, mások az arcvonásaink, Maja teljesen úgy néz ki, mint anyánk, Márk kiköpött apa, én pedig hát nyilván a nagyimra hasonlítok. Egyébként gyönyörű nő volt, ami nem is csoda, valamiért a családunk nagyon szerencsés a génnek, mindenki úgy néz ki mintha modell lenne.
- Haha, csak azt felejtitek el, hogy én vagyok az európai bajnok futásban! - és ezzel a lendülettel el is húztam a bátyám mellett. Égő vörös hajam csak úgy úszott utánam. Imádtam futni és éppen ezért nagyon sikeres is voltam benne. Negyedikes korom óta versenyzek és a legtöbbet meg is nyertem. Erre mindig is büszke voltam. Sokan azt hiszik, hogy azért, mert gazdag vagyok mindent megkapok és semmiért sem kell megdolgoznom. A futással megmutattam magamnak és a világnak is, hogy mire vagyok képes úgy, hogy anyám pénze sem kell hozzá.

Amint beértem a konyhába ijedten álltam meg, ugyanis 3 ismeretlen alak volt a konyhában. A bátyám nekem futott majd a húgom is. És mind csodálkozva meredtünk anyára várva a magyarázatot a három James Bond-ra, akik a konyhában szobroztak és csak akkor mozdultak meg amikor berongyoltunk a konyhába. Mivel én voltam elől így úgy éreztem nekem is kell feltennem a kérdést, ami mindenkit érdekelt, de senki sem merte megkérdezni, anya meg látszólag teljesen normálisnak vélte, hogy három ismeretlen alak áll a konyhában vacsoraidőben. Csodás. Össze szedve minden bátorságom feltettem a kérdést.

- Anyu m..m..mégis kik ezek az emberek? És mit keresnek nálunk este... - itt ránéztem az órára, este 10volt. - ...este 10 órakor?! – anya ránk mosolygott és a három embert és minket is asztal felé tessékelt. Szuper anyám szerint ez teljesen normális.
- Szerintem előbb üljünk le és közben elmesélem miért vannak itt az urak. - mondta halál nyugodtan, mintha minden napos lenne, hogy idegen pasasok bukkannak fel este a házunkban. Vonakodva ugyan de leültünk. Mi hárman az asztal egyik végére anyu és a három James Bond a másik oldalra.
- Gyerek... - kezdte. Na ez már rosszul kezdődik, ha így kezd el valamit akkor tuti baj van. - ... az urak azért vannak itt mert apátok meghalt egy autó balesetben és... - mindig is utáltam ezt a témát, azt meg még jobban amikor azt az embert az apánknak hívta. Ha valóban az lett volna nem hagy itt minket, vagy legalábbis nem teljesen egyedül és foglalkozott volna azzal, hogy kik is vagyunk.
- Szuper, de nekünk ehhez mi közünk van?! Soha nem is látogatott meg minket, azt se tudta mi van velünk! Le se szart minket! Márk még ismerte én már nem annyira. Na de Maja?! Ő semmit se tud róla! Miért érdekeljen ez minket?! – kiabáltam teljesen kikelve magamból. – Foglalkozzon ezzel a családja, ha úgyis annyira lekötötték őt, hogy két szót se szóljon hozzánk! Foglalkozzanak a halálával a másikak!
- Kislányom! Megengeded, hogy végig mondjam?! – nézett rám anya, és láttam rajta, hogy ő is mérges amiért így kiakadtam. Én bólintottam, hogy persze mondja csak. – Köszönöm. Na szóval apátoknak vannak más gyerekei pontosabban egy ikerpár. – mire én megforgattam a szemeim, hát persze, hogy van másik családja és másik gyerekei. - Két fiú, veled egy idősek Lizi. Az urak azért jöttek, hogy örökbe fogadom-e őket vagy árvaházban mennek. – hát ez már kezd mindennek a teteje lenni. Persze hozzunk ide random két 16 éves fiút, akikről csak annyit tudunk, hogy a mostohatestvéreink. Tényleg mindenki meg van húzatva nálunk?
- Anyu, valamit elfelejtesz. Van nekik egy anyjuk legalábbis biológiailag kéne lennie! Szóval legyenek vele, ha apa őt is elhagyta és magával vitte a két gyereket akkor is tud rájuk vigyázni, ha már amúgy az ő fiai.
- Pont ez az kicsim. Az édesanyjuk is a kocsiban ült... – aha, szóval apám és az új nője meghaltak egy autó balesetben és most ránk sóznak két fiút mert hát miért ne. Tudtam, jól, hogy anya túl jószívű ahhoz, hogy ne fogadja őket örökbe. Hát jó akkor legyen.
- Na jó akkor összegezzük. Lesz két testvérünk. Mert nincs, aki vigyázzon rájuk? Jól értem? – kérdeztem, mire láttam anyán, hogy hálás ezért nekem. A többiekkel látszólag nem lett volna baj én voltam a nehéz dió. Ez mindig is így volt, nehezen kezeltem a változást. Ez pedig elég nagy változás lesz.
- Igen Lizi. – mosolygott anya, majd a három férfi közül a középső elővett egy csomó papírt és anya elé csúsztatta őket. Remek ezek szerint már hivatalosan is van két új tesónk. Talán annyira nem is lesz ez rossz.