Bangtan Friends Forever [Jungkook ff.]

6#

  A mai nap van a koncert. 1 órával a kezdés előtt még a gyakorló teremben voltunk és a srácok táncoltak. Ma van Suga szülinapja, de még egyikünk se köszöntötte fel.. Még. Gyakoroltak mindannyian, de Jungkook nem tudott megcsinálni egy lépést.
-Eddig ment, most elrontom! - Csodálkozott.
-Próbáld újra ezt. Egy, két, há'. - Nézett rá Jin, Jungkook pedig újra kezdte a lépést, de megint elrontotta.
-Elfelejtettem a lépést.. pont mára! - Temette a tenyerébe az arcát.
-Jungkook, semmi baj, van még idő, mire elkezdődik a koncert újra menni fog. - Nézett rá J-Hope.
-Nem fog menni, egy szerencsétlen vagyok! - Sírta el magát.
-Ahj istenem...- Álltam fel a székből és megöleltem őt. - Nem vagy béna, még gyakorolsz és menni fog. Én is ilyen vagyok, sírok, ha valami nem megy.. De nem adom fel, és te se add fel ilyen könnyen.. - Pusziltam meg, ő pedig a vállamba fúrta az arcát és szorosan átölelt.
-Semmi baj.. - Ölelte meg RapMon is, Jimin pedig megsimította a hátát bíztatásképp. Amikor elkezdődött a koncert, a színfalak mögül figyeltem, táncoltam és énekelgettem a számokat. Végül Jungkook nem rontotta el a lépést, amit "elfelejtett". Aztán a show végén teljesen sötét lett, és meghajoltak. A két széléről J-Hope és Jin hozzám szaladtak, én pedig odaadtam nekik a tortát, amit sütöttem Sugának. A gyertyák égtek rajta, Jin pedig hangosan elszámolt háromig, mire az összes tag és én is elkezdtünk énekelni. Elérzékenyültem.. A lámpák feloltódtak, Suga elfújta a gyertyákat.
-Köszönöm.. Én tényleg abban a hitben voltam, hogy elfelejtettétek.. De kellemeset csalódtam mert.. Hogy is felejtenétek el? - Mosolygott, mire mindenki elcsendesült. - Néha elgondolkozom azon, hogy honnan indultunk és hogy hova jutottunk... 5 éve egy banda vagyunk, viszont nagyon régóta ismerjük egymást, óvodás korunk óta.. És szeretném megköszönni mindannyiótoknak, hogy itt vagytok velem, elviseltek és mindig segítetek.. Meg persze a fanoknak is, hogy ennyire imádnak minket.. - Küldött puszit a fanoknak, mire mindenki tapsolni kezdett. A "beszéde" alatt halkan ment a "Young Forever" és ez is rátett egy lapáttal az egészre. - De.. Egy embernek nem köszöntem meg. Van egy lány, aki szintén ovis korunk óta velünk van
Segít megírni a dalokat, hallgatja a számainkat, megszervezi a koncertjeinket.. A legjobb barátunk.. - Mesélte, mire hatalmasat dobbant a szívem.- Perpillanat is a színpad mögött áll és néz minket. - Fordult hátra mire minden szempár rám szegeződött, én pedig elvörösödtem, meg könnyeztem is.
-Gyere. - Hívott mosolyogva J-Hope, mire megráztam a fejem. Erre ő és Jungkook odajöttek hozzám én pedig hátraléptem egy lépést. Megragadták a karom és kivittek a színpadra.
-Ő a legjobb barátunk. Aki mindig mindent megtesz értünk. - Karolt át Jungkook.
-Szeretünk- Mondta hangosan Suga, majd megpuszilta a homlokom mindenki előtt, erre pedig mindenki tapsolni kezdett. Én pedig elsírtam magam és a tenyerembe temettem az arcom.. Túl boldog voltam.
-Egyem meg. - Ölelt meg J-Hope., majd RapMon is.
-Csoportos öleléés! - Ölelt meg minket Jimin, és jöttek a többiek is.. Így mentünk le a színpadról. A gyakorlóterembe pihentünk kicsit, és mindenki kidőlt. J-Hope lefeküdt a földre, mire rádőlt Jimin is, majd Jungkook, én, Suga és a többiek.

-Ki is a legcsikisebb közülünk? - Kérdezte pár másodperc csend után Jungkook.
-Te. - Vonta fel a szemöldökét Jin.
-Nem, biztos hogy nem én! - Nézett rá.
-Nem, mert Trixi. - Csikizett meg j-Hope, mire összerezzentem és elnevettem magam. Aztán Jungkook is elkezdett csikizni.
-J-jó, elég! - Nevettem, majd megcsikiztem Jungkookot, aki rögtön összerezzent, pont, mint én.
-Jungkook nagyon csikis. Te? - Csikiztem meg J-Hopeot, de sehol se volt reakciója. - Ne már ,valahol csak csikis vagy!
-Ne fogdosd már szegényt. - Nevetett Jimin.
-J-Hope a lábánál csikis. - Szedte le Suga J-Hoperól a cipőt, mire ő automatikusan elfutott. -Látod? Már menekül. - Nevetett.
-Jó, békén hagyhattok. - Nevetett J-Hope is. És itt elkezdődött egy kisebb fajta háború, hogy ki a legcsikisebb. Mindannyian azok vagyunk, de J-Hope az, aki a legkevésbé. Miután kihülyültük magunkat, hazamentünk, és otthon megettük a tortát. Jól sikerül Suga szülinapja.