Adopted Girl (Bnha f.f.)//Befejezett//

Prológus

~~ 12 évvel ezelőtt ~~

- Saku-chan!- kiáltotta az egyik ápoló, vagy mit tom én az árva házban. -Megint tiszta kosz az arcod? Várj... megint loptál?- nézett hüledezve, miközben az arcomat akarta letörölni, de csak fújva elkaptam a fejem. -Ne csináld ezt! Mit loptál el? És miért?- fogta meg a kezem, mire kikaptam azt és messzebb futottam. Rám nézett, majd lemondóan ott hagyott. Lekuporodtam a sarokban, és kivettem a zsebemből a fél zsömlét, amit szereztem. 

Itt minden meg volt szabva. Mikor ehetsz, mikor aludhatsz, mikor mehetsz a városba. Valamilyen szinten értettem, de nem voltam hajlandó elfogadni. Miután megettem szerzeményem falnak dőlve figyeltem a többieket.

~~ Pár hét múlva ~~

Éppen egy kismacskát figyeltem az udvaron. Szemtől szembe néztünk a másikkal. Mindig is szerettem az állatokat, pláne megfigyelni őket. Aznap újabb pár jött, a lányukkal örökbe fogadni. Pontosabban azt hittük, de végül a férfi kiment és közölte, hogy ez az ajándéka, okosan döntsön. Akkor még nem értettem, csak mára értettem meg. A nő és a lány körbe nézett, egy csomó gyerekkel beszéltek. Akárhányszor kerültek volna közelebb hozzám, én arrébb mentem, és pozíciót váltottam. Mikor a végén beszélgettek a nővérrel, vagy mivel, akkor épp egy fán ültem nem messze tőlük.

- Őt?- kiáltott fel. -Biztos ebben, asszonyom? Az a gyermek egy átok! Lop, nem beszél senkivel, azt se tudjuk, hogy került ide!- akadt ki, kezét tördelve.

- Ugyan-ugyan.- mosolygott a nő.- Őt szeretnénk!- a nővérke egy ideig nézte a nőt, majd felém jött.

- Saku-chan! Gyere le!- próbált leszedni. Összeszűkült szemekkel néztem rá. Sóhajtott, majd bevetett valami olyat, amit még soha.- Ha lejössz, kapsz cukorkát.- a tiltott édesség! Csak a nagyon jó gyerekek kaptak, ezért furcsálltam, hogy kapok. Óvatosan lejöttem, mire intett, hogy kövessem. Követtem. Mikor a nő elé értünk, az leguggolt elém. Hófehér haja volt, és szürke szemei. Tetszettek azok a szemek. Szeretet és biztonságot sugalltak. Egy zöld rövid ujjút, és egy sárga szoknyát viselt. Mellette a lánynak szintén fehér haja volt, csak néhány részen vörös foltok voltak rajta. Nekik is szürkék voltak a szemei, amiket egy szemüveg takart.

- Szia!- mosolygott a nő, mire én csak biccentettem, félénken.- A nevem Rei. Innentől kezdve én leszek az anyukád.- mosolygott, mire kihagyott a szívem. Anyukám?- Ő pedig itt Fuyumi-chan. Ő lesz a nővéred.- lépett előrébb a másik lány.

- Szia!- nézett rám kedvesen. -Hány éves vagy?- kérdezte.

- Nem mondja meg. Nekünk se mondta meg. -forgatta a szemét az ápoló. Én csak az ujjaimmal mutattam. 3. Az ápoló szeme kidülledt.

- 3 éves vagy? Én 10. Van egy öcsém, aki annyi idős, mint te.- vigyorodott el.- Kérsz cukorkát?- kínált meg, egy zacskóból. Óvatosan belenyúltam és kivettem egy piros kis gömböt. Bevettem a számban. Ráharaptam és szétrobbant a számban az íze. A számat legyezgettem csillogó szemekkel, mire elnevette magát. -Az epres volt! Van még 6 féle íz!- mondta, mire csillogó szemmel ránéztem.

Fél óra múlva Rei nevű nő, aki elméletileg az anyukám lesz, minden papír munkát elvégzett, Fuyumi, pedig azt mondta, hívhatom Nee-channek. Persze, csak ha megszólalok. Ő közben, megtörölte az arcom, hogy ne legyek koszos. A kócos, sötétbarna hajamat, kicsit kibogozta. Közben mesélt, és mesélt. Utána kimentünk. Beültettek egy kocsiba. Bent ülő férfi hátranézett, majd veszekedni kezdett Rei... anyával.

Én csendben figyeltem hátul, amikor a férfi hátrafordult. Endeavor volt az. Összébb kucorodtam, a férfi dühösen, de magára erőltetett egy mosolyt, ami inkább vicsor volt.