Kora reggel volt, a vizsgák eredményeit ma reggel tűzték ki. Holnap lesz az utolsó tanítási nap a két hetes szünet előtt, amikor is, Shouto és én elhúzunk Natsuohoz. Amint megszólalt a telefonom kiugrottam az ágyból és berohantam a fürdőbe. Megmostam a fogam, örömmel konstatáltam, hogy megjött... khmm... megtettem a megteendőt, majd rohantam öltözni. Felvettem az egyenruhám, majd míg rohantam kávét csinálni bekiabáltam Sho-channek. Úgyhogy pontosan 20 perccel az ébresztőm után pontosan rohanni kezdtem a suliba, mire Shouto megfagyasztotta az utat, úgyhogy korizva siettünk. Engem pont nem izgattak a jegyeim, tudtam, hogy átmentem, de squadért annál jobban aggódtam.
Átzúgva a betömörülő diákok között rohantam a parafa táblához, amit szerencsémre nem láttam az előtte lévő tömegtől. Hiába ugráltam, próbáltam előre jutni, sikertelen volt. Valaki majdnem rám lépett, de kirántottak onnan időben.
- Minden oké, Sakuko?- kérdezte Kirishima.
- Öhm.. hogyne. Láttad a táblát?- kérdeztem aggódva.
- Én is és a többiek is átmentünk.- simította meg a fejem, mire megkönnyebbülve kifújtam a levegőt. Elnevette magát, mikor megjelentek a többiek is.
- Ahww Sakuko, aggódtál értünk?- hülyéskedett Kaminari.
- Muszáj vagyok, mind idióták vagytok.- sóhajtottam.
- De szereted az idiótákat.- öleltek meg Minával.
- Ne túlozz.- morogtam, majd visszamentünk az osztályba. Az osztály nagy része megkönnyebbülve beszélgetett, és tervezte a szünetet már, mikor belépett a sensei. Elmondta, hogy gratulál, és ma van az utolsó tanítási nap, holnap csak osztályfőnökiek lesznek. Örömmel konstatáltuk, majd mentünk meghalni. Az utolsó nap alkalmából mindenki bemutatott egy technikát, amit maga fejlesztett ki. Végig néztem mindenkit, néha tapsoltam is, majd egyszerűen lenyeltem egy kis vért, és elvigyorodva nyitottam ki arany karikás szemeim. -Árnyék-másolás. (Shadow-copy)-mondtam, mire a többiek értetlenül néztek.
- Tch. Nem is csinálsz semmit. -morogta Bakugou, mire magam mögé tartottam a kezemet, összegyűjtöttem a tenyeremben egy kevés árnyékot és felrobbantottam, mint Bakugou. Mindenki szája tátva maradt szinte, Bakugou üvöltözni kezdtek én pedig lehuppantam a helyemre és tovább nézte az előadást.
A további órákban mily meglepő kosaraztunk, végül pedig bementünk a*Mivel nem akarjuk szponzorálni a helyet, ugyanis egy FITTYINGET SE fizettek nekünk sajnos ki kell cenzúráznunk a nevét. Megértésüket köszönjük.*be, ahol felismerve minket megkérdezték, hogy mentek a vizsgák. Kértünk egy shake-t, míg Mina fáradtan a pultra feküdt.
- Kidőltem.. végre vége...- sóhajtott, mire felnevettünk, Sero pedig a rózsaszín lány hátát kezdte simogatni. A *Mivel nem akarjuk szponzorálni a helyet, ugyanis egy FITTYINGET SE fizettek nekünk sajnos ki kell cenzúráznunk a nevét. Megértésüket köszönjük.*ben még elbaromkodtunk egy ideig, majd haza indultunk. Az utcák tőlünk zengettek, szerintem megkönnyebbültek, mikor végre bementönk a koliba.
***************************************************************************************
Nem érdekel... kihozom már azokat a részeket, nem izgat, hogy már szarok... TwT
W23.
YOU ARE READING
Adopted Girl (Bnha f.f.)//Befejezett//
FanfictionSakukonak nincs ereje. Szerinte. Viszont nap, mint nap edz, hogy büszkévé tegye anyját, és kivívja apja elismerését. Bár szülei csak nevelőszülők, hiszen adoptálták. Bár kicsit szomorú a háttér története, rajta kívül senki sem tudja. Testvérei se, s...