Hold fénye |Taekook| ✓

7 fejezet [18+]

Taehyung szemszögéből:



Remegő végtagokkal szorítom jobban magamhoz Kook erős felső testét, aminek hője megakadályozza testem további remegését. Halk levegő vételünk az egyetlen hang elem a szobába - ahová időközben beléptünk - még kint se csiripel egyetlen egy madár se.

-Tényleg az enyém akarsz lenni? - hangja kissé mélyen halasztódik, melynek hatására a kis pihék a hátamon felállni készülnek. Mély levegőt veszek, megnyalom ajkaimat, majd hátrébb lépek, de nem számolok azzal, hogy az ágy közvetlenül mögöttem helyezkedik el, így egy apró sikkantást követően teszem le fenekemet a puha szivacsra.

Komolyan ennél bénább már nem is lehetnék...

-Minden oké baba?-próbálja mosolyát elrejteni előlem, de persze nem sikerül -Mintha agyban nem itt lennél - jön egyre közelebb, majd mellkasomra teszi kezét és lenyom a matracra. - Játszunk egy kicsit -hajol nyakamra. Puha ajkai lágyan érnek bőrömhöz mire megremegek és nyelek egyet. - Szeretnék neked örömet okozni - suttogja fülembe, majd annak felületén végig nyal.

-Jungkook... m-mit a-akarsz csinálni? - akadozva kérdezek rá, miközben megköszörülöm torkomat, hogy vissza nyerjem határozottságomat.

-Mutatok valami újat, rendben? Nem fog fájni - hangja lágyan cseng, de szívem őrült dobogása akkor se marad abba, sőt szerintem még gyorsabb lett.

Felsőmet feljebb húzva ad apró pillangó puszikat fedetlen bőrömre. Párnára vissza helyezve buksimat élvezem ahogy ajkaival lassan, szenvedélyesen kóstolgat, mintha csak egy finom torta szelet lennék. Puha párnácskái a jobb oldalon lévő mellbimbómnál állapodik meg, amit készségesen vesz szájába, s nyelvével kör-körös mozdulatokkal korbácsolja jobban feljebb vágyamat.

Kibújtatva felsőmből egy perverz vigyorral az arcán dönt vissza a szivacsra, hogy tovább folytassa bőröm kényeztetését.

-Jungkook - megremegve egész testemben szólok hozzá, hogy utána járjak; mégis mit szándékozik tenni most velem.

-Na? - kérdezi megnyalva egy kicsit arcomat, s hajol fülemhez közelebb- A tested akarja, ne dacolj velem!

Reszketeg sóhaj hagyja el számat és kissé ijedt tekintettel nézek a sötét, felizgult tekintetű Jungkookra. Körbe nyalja vörös ajkait, s egy apróbb kuncogás után hajol párnácskáimra. Lassan ugyan, de viszonzom neki hiába félek attól amit éppen tenni akar. Nyelve táncra hívja sajátomat, én pedig a csókba nyögve húzom testét közelebb magamhoz, hogy ne csak lélekben, hanem testileg is eggyé váljunk ez alatt a csók alatt. Tenyerével lejjebb menve cirógat végig oldalamon, ami furcsán jó érzést vált ki testemből ő meg, mint aki jelzést kapott, tovább folytatja.

-Imádom, hogy ilyen érzékeny a tested, ezzel tudod mégjobban elvenni az eszem. - fülembe suttogja ezeket a szavakat, ajkai pedig egy pillanatra se állnak le. Nyakamon szerintem több árnyalatú vörös folt ékeskedik, de valahogy a szívem legmélyén egyáltalán nem bánom.

Mindkét tenyerével szabadon végig simít az oldalamon, majd a hasfalamon is. Lehajolva nyom egy csókot hasamra, mire reflexből széjjelebb teszem a lábamat. Kuncogva néz fel rám, én pedig érzem ahogy arcom forrósodik.

Ajkai érintik a már egyáltalán nem nyugvó tagomat, de csak egy puszit ad rá, majd elkezdi bámulni. Kissé kínos, hogy nem szól egy szót se, csak nézi.

-Jungkookh... - emelem meg a derekamat, mire tagom vége ütközik állával, így végre vissza hozom a transzból.

-Ohh, csak nem szeretne valamit a kicsike? - szemtelen hangjára egyből felkapom a fejem, s morcosan nézek rá.