Hold fénye |Taekook| ✓

15 fejezet

Taehyung szemszögéből:

Hat hete. Már hat hét telt el a lázam óta, s végre már nem érzem azt a kegyetlen fájdalmat, mint amik gyötörték a testemet az első napokban. A szomszéd alfa és a drága kislánya még mindig itt tartózkodnak, én meg azt a napot várom, hogy mikor jelentik be, hogy sajnos vissza kell menniük. Magával az öreg alfával nincs bajom; a lányával már annál inkább. A mini ruháktól kezdve a kihívó testtartásig, minden megtalálható ezen a nőszemélyen. Én nem tudom, hogy meddig bírom még ezt. Tudom, hogy Jungkooknak nem tetszik, sőt már tisztára irritálja, hogy ribancok módjára illegeti magát mindenki előtt, de főként előtte; hát még engem, hogy irritál. De amikor elkaptam, hogy eléggé megnézte, na akkor bennem mégjobban kezdet felmenni a pumpa, s két napig nem is szóltam hozzá. Most már jobb a helyzet, viszont még mindig nem tökéletes. A görcs a gyomromba nem múlik el, sőt egyre erősebb mikor Nara bent van és Jungkook apjának nyalizik, akinek viszont tetszik a helyzet. Egyik vacsoránál, burkoltan mondta a fiának, hogy Nara sokkal jobb lenne neki, mint én. Azt hitte, hogy vagyok olyan ostoba és nem rakom össze a képeket; hát tévedett. Életembe nem voltam annyira megalázott helyzetbe, mint akkor este.
-Tae oppa - Hayun már fél órája próbál jobb kedvre deríteni, de addig nem lesz jobb kedvem míg tudom, hogy Jungkook az apjával beszél és az a kis idegesítő liba is ott van. Csak tudnám, hogy miért; olyan buta, mint a föld. - Ne legyél szomorú kérlek - tesz a fejemre egy virág koszorút, kusza tincseimet pedig óvatosan söpri ki szemeim elől. Megejtek egy halvány mosolyt, de ezt ő is és én is tudjuk, hogy nem volt őszinte. - Jungkook oppa téged szeret, s ezen Nara se változtathat, se pedig apa. Te vagy a társa, ti egymásnak vagytok teremtve - két mutató ujját arcomra helyezi és apró kis szívecskéket kezd el rajzolni rá.
-Tudom, és igazad van Hayun kicsim - ültettem ölembe a kislányt - De, ha szerelmes az ember és látja, hogy az a személy egy másik személlyel van, akkor gyakran tör rá egy elég csúnya érzés.
-A féltékenység igaz?
-Bizony, nem egy szép érzés. Viszont mégis van, s ez ellen senki nem tehet - mosolyodok el szomorúan és érzem ahogy a szemeim könnyesedni kezdenek. Már csak ez hiányzott. Csak az kéne nekem, hogy Jungkook megérezze, hogy valami bajom van. Utána hallgathatom, hogy én csak téged szeretlek meg az ilyen dolgokat; egyszerűen nem érti meg, hogy nem én tehetek arról, hogy féltékeny vagyok. Ezen a téren olyan ostoba.

~°~

Az egész délutánt Hayun-nal töltöttem, később pedig még vacsora előtt egy pár kölyök is kijött hozzánk játszani, ugyanis elkezdtünk virág koszorúkat gyártani, s a sok kis kéz miatt elég sok össze gyűlt.
Keserű szájízzel indulok be az étkezőbe, s ez a rossz íz csak még nagyobb lesz mikor meglátom, hogy Nara ott ül az én helyemen, azaz Jungkook mellet, s a kezével eléggé olyan helyeken nyúlkál. De a drága alfám az csak arra figyel amit az apja magyaráz.
Mikor meglátom Mina-t akkor hálát adok a jó istenek, mert én semmi pénzért nem mennék be egyedül. Oda, ahol egy csomó megvető pillantást kapnék, s kitudja, hogy megvédene-e Jungkook.
-Tae drágám, hát te mit állsz itt kint egyedül? - Mina kérdő tekintettel néz rám, s valószínűleg én se néznék máshogy, ha épp nem én lennék ilyen kínos helyzetbe. - Gyere be, vagy baj van? - egyből aggódóvá válik mikor meglátja szomorú tekintetemet.
Jobb karomra fogva húz be a hatalmas érkezőbe a bent lévők pedig egyből ránk kapják tekintetünket. Jungkook apja és Nara nem éppen örülnek, hogy itt vagyok, sőt a férj még a feleségnek se. Mi folyik itt?
-Gyere édesem - Jungkook mosolyogva jön oda hozzám és ad egy apró csókot ajkaimra, amik viszont már sikítanak is Jungkooknak, hogy ne hagyja itt abba, hanem kényeztesse még párnácskáimat. Legszívesebben, hogy szívjam mindkettő vérét hosszabban csókolnám, de senkinek semmi köze a mi magánéleti dolgainkhoz. - Biztos már éhes vagy - válik el ajkaimtól, én pedig csak helyeslően bólogatok; mostanában tényleg elég sokat eszek.
Nara végre felkel a helyemről, így én is helyet tudok foglalni a párom mellet! Mina is leül a férje mellé, de ahogy érzem nincs békesség közöttük. Remélem, hogy nekem sose kell ezt átélnem. Csendbe folyik a vacsora, s pár perccel ezelőtt érkezett meg Nara apja is, aki ahogy meglát egy kedves mosollyal díjaz, majd helyet foglal a drága kislánya mellé, aki viszont úgy néz rám, hogy majd megöl a szemeivel. Senki nem szól senkit, csak mozgolódásokat lehet hallani, s Jungkook se szól hozzám, ami egy kicsit aggaszt.
-Taehyung - nevemre felkapom a fejem, s mikor meglátom, hogy ki szól hozzám testemet egyfajta remegés kapja el. - Éppen azon gondolkodtam a napokban, hogy a szüleiddel mi van? Mivel a mi falkánkat érdekli a pároknak mindkét szülő párja. A tiedről pedig semmit nem tudok - kezeit mellkasa elé helyezi, a bent lévők pedig egyből rám vezetik tekintetüket.
A gombóc elkezd nőni a torkomba, de tudom, hogy erősnek kell lennem ahhoz, hogy méltó párja legyek a fiának.
-A szüleim nem élnek! - mondom ki minden kertelés nélkül, s nem is érzem azt, hogy ez annyira szégyellni való lenne, de ahogy az apját ismerem biztos, hogy ebbe is fog találni valamit.
-Oh szegény - Mina egyből átveszi a védelmező anya szerepet, viszont a férje mérgesen tekint a feleségére.
-Általában egy omegának a szülei nem élnek sokáig, maga az omega szívja le a többi társának az élet energiáját, ezért kéne erősödniük - most célozni akar valamire, vagy tényleg az a célja, hogy mindenki előtt leégésen - Remélem tudod, hogy mit szeretnék ezzel mondani neked - iszik bele a pohárba, majd kérdőn tekint rám, de viszont fogalmam sincs, hogy mire akar kilyukadni.
-Megmondom őszintén, fogalmam sincs mire gondol – mondom meg őszintén, viszont Jungkook ahogy megszorítja a kezemet elfog a rossz érzés, s ez az ő arcán is látszik.
-Bizonyítsad be, hogy méltó vagy a fiamhoz, mint omega
-Apa te ezt nem gondolhatod komolyan! - Jungkook idegesen áll fel a székről, én viszont kezére fogva ültettem vissza a helyére miközben próbálom nyugtatni.
-Jungkook ne kiabálj velem! - inti le az apja, de érzem ahogy Jungkook forr a méregtől. - Ez Taehyung választása lesz és te ebbe most nem szólhatsz bele - szigorú szemmel néz rá, felém pedig gúnyosan elvigyorodik - A te döntésed Taehyung! Akarsz méltó lenni a fiamhoz?