- Ezt jól meg kell csinálnod Twelve! - mondta Twelve felnevelője, aki saját magát az apjának hívatta.
- Tudom, Papa. - morogta a rövid, barna hajú lány. - Tudom, hogy meg kell találnom őt.
- És el kell hoznod ide. A barátait is.
- Értettem elsőre...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
- Will! Suzie! - kiabált Joyce a konyhából. - Gyertek enni! - vágta ketté a szendvicset, mivel túl nagy volt. Suzie Will háta mögött kullogott. Ha Papa megtudja, hogy nem a terv szerint halad, akkor mi lesz? Megöl mindenkit?
- Ne legyél olyan kedvtelen! - nézett Will a lányra.
- Kedvtelen?
- Szomorú, ha neked ez így jobban felfogható. - harapott bele a fél szendvicsbe a fiú.
- Minden rendben lesz. Ha Will nem halt meg a Tótágasban, túléltük a Demogorgont és az Agyszívót, akkor egy embert csak le tudunk győzni. - ült le Joyce a két gyerek mellé.
- Ő nem egy ember. - szólt közbe Suzie. - Olyan, mint egy orosz. Öl és kínoz.
- Mint egy orosz? Hogy érted ezt kincsem? - kérdezte Mrs. Byers.
- Ígéret az oroszokkal. - makogta Suzie.
- Mit ígért nekik? - kérdezte Will.
- Minket. - mutatta fel a lány a tetoválását.
- Miért? - nézett a lányra Joyce.
- Mi tudunk gyilkolni. Egy pillanat alatt. - csettintett egyet. - Rossz embereknek annyi. Azt öljük meg, akire Papa rámutat.
- A rohadék! - morogta Mrs. Byers. Leült a gyerekek mellé, majd az asztalon dobolt az ujjaival.
- Anya! Abbahagynád ezt? - kérdezte Will.
- Csak gondolkodok. - túrt bele a kissé kócos hajába Will anyja.
- Papa azt mondta, hogy nyár végéig kell teljesítenem a küldetést. Addig van időnk. - nézte Suzie az ideges nőt.
