A kém (Stranger Things Fanfiction)

27.

Suzie kémkedett Will után, miközben a fiú átment a szomszédba. Amint meglátta azt a fejében, ahogyan Mike ordibál Will-lel, egyből át akart menni a szomszédba.

Kinyitotta a szemét a lány, majd az orrából folyó vért letörölte egy zsebkendővel.

Gyorsan lefutott a nappaliba, ahonnan kiment az utcára, hiába szakadt az eső.

Suzie elkésett. Már csak a messze járó Will-t látta.

- Ugye most csak viccelsz? - suttogta magának Suzie feszülten, majd bement a Wheeler-házba, szó nélkül.

Lerontott az alagsorba, vizes cipővel és elázott ruhákkal.

- Michael Wheeler! Mit képzelsz, ki vagy te? - trappolt a lépcsőfokokon Suzie.

- Te mit keresel itt? - állt fel a kanapéról Mike. - Will nem ment vissza hozzád?

- Nem. Szerintem hazamegy, mert rohadtul bunkó voltál vele. - állt Mike elé a lány. Lucas csak a szemeit dörzsölte. Túl sok volt neki ebből az üvöltözésből.

- Honnan tudsz te erről? - kérdezte Lucas.

- Egy kém az egy kém. - morogta a lány.

- Esküszöm, neked minden szarba bele kell kötnöd az orrodat! - kiabálta Mike az alacsonyabb termetű lánynak. A lány csak nézett maga elé, ráncolta a szemöldökét. Nem értette ez a mondatot. Belekötni az orromat ebbe a szarba?

- Ez azt jelenti, hogy ez nem a te dolgod lenne. - mondta Lucas, amikor meglátta, hogy a lány értetlen fejet vágott.

- De, igenis az én dolgom! Will a barátom! - emelte fel a lány a hangját. Mike csak kiröhögte őt. - Min nevetsz?

- Jaj, Will a barátom! - vékonyította el a hangját Mike, imitálva Suzie-t.

- Neked meg elvileg a legjobb barátod. - vett vissza a hangerőből a lány.

- Mike, haver. - szólt Lucas. - Igaza van. Már megint.

- Leszarom!

- Nem kéne. - mondta Suzie.

- Mióta mondja meg egy ilyen semmirekellő nekem, hogy mit csináljak? - lökte meg Mike Suzie-t a vállánál.

- Haver, állj le! - szorította meg Lucas Mike vállát, miután a lányt meglökte.

Suzie fogta magát és felment az emeletre. Lucas utána ment. Amikor látta, hogy el akarja hagyni a házat, megfogta a lány csuklóját, majd visszrántotta őt az ajtótól.

- Mit akarsz? - kérdezte a lány egy mélyebb hangtónusban.

- Nézd, Mike... Mike szereti Will-t. Csak az utóbbi időben... - ekkor Suzie félbeszakította a fiút.

- Csak az utóbbi időben a nővéremmel volt és megfeledkezett Will-ről. Hallottam már. - szedte ki a kezét a fiú szorításából a lány.

- Csak menj Will után! Hamarosan mi is ott leszünk! - suttogta hangosan Lucas.

- Nem. Most jöttök velem. Ha tetszik Michael-nek, ha nem. - morogta Suzie. Lucas bólintott egyet, majd visszament az alagsorba.

Mike a kanapén ült és csendben sírt. Nem hitte el, hogy a legjobb barátját megbántotta, úgy, hogy tudja, Will-nek volt igaza. Suzie sem hazudik, jól gondolja az, hogy megbántotta Will-t.

Mike, amikor meghallotta azt, hogy valaki jön le az alagsorba, letörölte arcáról a könnyeket, majd egy nagyot szippantott a levegőből.

- Te most sírtál? - nézte Lucas a kipirosodott arcú fiútól.

- Valami olyasmi. - suttogta Mike.

- Suzie Will után megy. Azt akarja, hogy menjünk vele. - mondta a srác.

- Most az egyszer egyet értek vele. - állt fel, majd felment az emeletre, Lucas csak csendben követte őt, majd csatlakozott Suzie-hoz, aki a nappaliban álldogált egyedül.

Mike felment a szobájába, elővett a szekrényéből kettő esőkabátot, majd a visszament a nappaliba, ahol Suzie és Lucas várt rá. A négernek az egyik kabátot átnyújtotta. A kék esőkabátot gyorsan felkapta a fiú magára.

- Neked már úgyis mindegy. - nézte a lányt, aki teljesen el volt ázva, majd felvette a zöld esőkabátot, ami a kezében volt.

- Akkor mehetünk? - kérdezte türelmetlenül a lány.

- Nyugodjál le, de amúgy igen, mehetünk. - mondta Mike, majd kirontott az utcára, és a garázshoz ment, aminek az elején állt a saját biciklije meg Lucas-é.

Suzie és Lucas csak a feszült fiút követték. Lucas felült a saját biciklijére, majd Mike is a sajátjára.

- Suz, szállj fel mögém! - utasította Wheeler a lányt.

Suzie felült a fiú mögé, hasa előtt összekulcsolta a kezeit, úgy, ahogyan Will-lel csinálta.

Amint Mike érezte, hogy a lány kényelembe helyezte magát, elkezdett tekerni, ki az útra. Lucas követte őt.

Öt perc alatt elbicikliztek a Byers-házhoz. Mike volt az első, aki lefékezett, őt követte Sinclair. Suzie leugrott a bicikliről, Mike is, majd a kerékpár eldőlt. Lucas leszállt a biciklijéről, majd ugyanúgy mint Mike-é, az is a földön végezte.

Mike gyorsan a ház ajtajához futott, majd egyből hangosan kopogni, sőt inkább dörömbölni kezdett.

- Will! Will! Na-nagyon sajnálom, egy seggfej voltam! Igazad van, egy seggfej vagyok! Ké-kérlek, gy-gyere ide é-és beszéljünk meg mindent! - kiabálta.

- Will! - nézett be a bejárati ajtó melletti ablakon a házba Lucas. - Szerintem nincsen bent. Túl sötét van ahhoz, hogy bent legyen.

- Akkor mégis hol lehet? - kérdezte aggódva Suzie. Mike még egy ideig ütögette az ajtót, majd feladta és majdnem sírni kezdett. De ő Lucas előtt nem fog sírni. Ilyenen végképp nem.

- Ne-nem tudom. - szipogott Mike.

- Mi az, hogy a legjobb barátodról nem tudod, hogy hova menne? - akadt ki a lány.

- Mi lenne akkor, hogyha kussolnál? - ordította Mike.

- Gyerekek, maradjatok már el! - csitítgatta Lucas mindkettőjüket. - Én nekem van egy ötletem, hogy Will hol lehet. - nézte Mike-ot a fiú. - A biztonságos helyén.

- A Byers-kastély. - suttogta a barna hajú fiú. Suzie nem értette, hogy mi van.

Mike szó nélkül, a ház melletti erdőbe kezdett futni, ahol a Byers-kastély volt található.

Lucas és Suzie csak utánamentek.