𝐓𝐡𝐞 𝐔𝐧𝐭𝐨𝐮𝐜𝐡𝐚𝐛𝐥𝐞 |✅

9.rész✴️

Jungkook szemszöge :

Nagyjából negyed órája ülünk a nappaliban és hallgatom ahogy Taehyung egyfolytában beszél, beszél és beszél... Lassan már kezd szétmenni a fejem. Annyit tudtam meg hogy valamilyen okból kifolyólag kellett neki pénz és hallotta az egyik "forrásától" hogy ékszert szállítanak át egy nem ellenőrzőtt ponton a Felszín alatt, aztán belebotlott Jiminbe majd az én embereim felhozták őket ide. Innen meg már tudok mindent.

Jimin egész végig néma csendben ül és maga elé mered. Még mindig csak egy alsónadrág takarja kívánatos testét és nagyon NAGYON nagy erőfeszítésembe kerül hogy ne teperjem le azonnal... Pedig már én is nagyon régen voltam már valakivel, az az egy két ribanc meg nem számít.

-.... És amúgy vannak helyetteseid? - hallom meg a kölyök kérdését. Ráemelem tekintetem és egy darabig csak vizslatom. Szemeiből csak úgy süt a kíváncsiság ami nem teljesen ártatlan... Van egy olyan érzésem hogy ez a fiú ahoz képest hogy kis butuskának tetteti magát, nagyon is okos...

- Na? - türelmetlenkedik. Eleresztek egy nagy sóhajt és elárulom neki az igazat, mivel innen amúgy sem szökhet ki és akár ebben a szent pillanatban is lepuffanthatom. - Igen. Ketten vannak. Egyikőjükkel már találkoztatok is. Ő Jackson. A másik.... Ő sokkal rejtélyesebb. Szeret a "színfalak mögül irányítani". Az ő neve Suga. Vele nem hinném hogy valaha is találkozni fogtok. - fejezem be mondandómat.

Mikor ránézek Taehyungra látom hogy eléggé elszontyolodott.
- H-hogy érted azt hogy nem f-fogok vele ta-találkozni..? - emeli rám könnyes íriszeit. Hirtelen nem is jutok szóhoz. Most komolyan mindjárt elbőgi magát mert nem találkozhat egy olyan emberrel aki már több száz ember haláláért felelős?

Szemem sarkából észreveszem ahogy Jimin próbál arrébb sunnyogni. Ó még mit nem...
- Rendben, elég ebből a drámából. Taehyung... Egyenlőre de csak egyenlőre itt maradsz nálam. Kapsz szobát is. De viszont. - ekkor Jiminre emelem tekintetem, ki kissé megszeppenve figyel, de miután realizálta újra visszaölti semleges álcáját. - Mindketten jövő hét hétfőtöl kezdve nekem fogtok dolgozni. Nincs vita. Most pedig.... Taehyung te menj és rendezd el magad. Jimin, te itt maradsz.

Jimin szemszöge :

Tae lassan kivánszorog a nappaliból magamra hagyva ezzel az elmeháborodottal.

Jungkook csak bámul... Hmmm mintha ismerős lenne a helyzet. A kínos csendet ő töri meg.
- Őszintén meglepődtem amikor úgy pimaszkodtál velem, mintha megtehetnéd... - vág olyan fejet mintha csak egy dugás emlékét idézné fel. Komolyan mondom kezdek félni tőle... - Ezért is gondoltam hogy segítek neked. - fejezi be mondatát rám emelve tekintetét, melyből sugárzik az elszántság és határozottság. Nem tudom hogy mégis miben szorulnék a segítségére. Max ő... Egy dilidokiéra....

- Tudom kicsit furán hangzik. Miután elárultad a betegséged, úgy gondoltam hogy szeretném ha kigyógyulnál belőle... - na nee! Ez egy vicc ?! Még pont hogy ő segíthetne abban hogy nyugodtan el tudjam viselni az érintéseket, akinek  a közelében majdnem felrobban a testem?! - Ezért holnaptól kezdve én foglak kiképezni Park Jimin! Készülj fel! Holnap elmegyünk a városba, együtt!

Nagyon hamar eltelt a nap. Jungkooknak el kellett mennie papírokat intézni, Tae meg egész nap aludt. Éjszaka csak fetrengtem az ágyban és azon gondolkodtam hogy vajon mit akar velem csinálni Jungkook...

Reggel egy kellemes mély hangra keltem.
- Jó reggelt Jiminie~-hallom meg sorstársam hangját. Gyorsan kinyitottam szemem de arra nem voltam felkészülve hogy olyan közel lesz hozzám. Konkrétan 2 centi volt az ő szája és az enyém között.- Jungkook üzeni h.... - miután felfogtam hogy milyen közel van, felemeltem lábam és lerugtam az ágyról. Szegény jó nagyot koppan a földön és  egy hangos AU után csendben káromkodik egyet.

Kiszállok ágyamból és nagyot nyújtozkodok. Ahogy kinézek a hatalmas ablakon, gyönyörű látvány fogad: a kertben, ami az épület belsejében van, a cseresznyefák rózsa színben pompáznak. Fantasztikus látvány. Még egy apró mosoly is kúszik számra, mikor arrébb emelve tekintetem meglátom ahogy Jungkook éppen egy kertésszel beszélget. Így megnézve egész jól néz ki. Mármint persze mint ahogy egy férfi lát egy másik férfit... De tényleg. Éjfekete haját a szél szétfujja így kissé kócos, ami rendkívül rosszfius hatást ad neki. Egy fehér eléggé passzos ingben van,melynek hála mindenki láthatja kidolgozott izmait. Lábát egy fekete farmernadrág fedi be, ami kiemeli (isteni) combjait, de nem csak az az egyetlen dolog amit kiemel...

- Uhhh... Vigyázz arra a nyálpocsojára, nehogy belelépj! - hallom meg Tae  hangját mellőlem. Gyors megrázom fejem és... Basszus tényleg kifolyt a nyálam... - Szerintem nagyon összeilletek. Jungkook tegnap alig bírta ki hogy ne vesse rád magát - kezd el kuncogni. Ahogy ránézek Taehyungra egy téglalapalakú mosolyt villantva felém kisétál szobámból, magamra hagyva. Mivel nem tudtam semmit sem csinálni ezért gyorsan elmentem lefürödni.

Miután kiléptem a zuhanyzóból hallottam hogy kopognak az ajtómon. Gyorsan a derekam köré tekerek egy törülközőt majd nem törődve azzal hogy testem még mindig csupa víz kinyitom az ajtót.

Egy fiatal lány meglepett tekintete fogad. Szemérmetlenül méri végig kidolgozott testem kockáimon meg - megállva. Megköszörülöm torkom miszerint vége a műsornak és jó lenne ha elmondaná hogy mégis mi a bánatért van itt.
- Öhmm.. Mr. Jeon azt üzeni hogy vegye fel ezeket a ruhákat és ha készen van akkor menjen le a kertbe. - adja át nekem a ruhákat,majd rámkacsintva elmegy. Még a folyosórol látom ahogy rázza a seggét. Te jó isten... Mindjárt kitaccsolok.

Megnézem a cuccokat amiket a csaj hozott majd számat elhuzva konstatálom hogy ez sem valami kényelmes. Egy fekete bőrnadrág és egy fekete eléggé kivágott ing. Mivel nincs más amit fel vehetnék ezért felhúzom magamra ezeket a szarokat. A tükörben megnézve a végeredményt... Hát úgy nézek ki mint egy hímringyó, bár nem is vártam többet egy ilyen kanos állattól.

Egy kicsit összezavarodva sétálgatok a folyosókon de egy segítőkész alkamazottal sikeresen lejutok a földszintre. Onnan meg a hatalmas ablakok végett nem lehet nem észrevenni a mesébe illő kertet.

Miután kijutottam, egy mélyet szippantok ebből a fenséges levegőből. Még soha nem éreztem ilyen tiszta levegőt, ugyanis ami a Felszín alatt van az valami borzalmas. A látvány is csodálatos.

Ahogy csendben sétálgatok és hallgatom a madarak csicsergését, érzem ahogy szőke tincseimmel játszadozik a szél. Erre a kellemes érzésre mosoly kúszik arcomra. Rengetegen megnéznek ahogy előre megyek. Mindenkinek köszönök, kik nagy mosolyjal viszonozzák azt. Mintha csak egy mesében lennék...

- Azta.... Gyönyörű vagy... - hallom meg hátam mögül Jungkook rekedt hangját ki ledermedve méri végig testemet. Szemében látszódik hogy tényleg lenyűgöztem. Diadalittas mosoly tölti ki egész arcom emellett érzem ahogy pír fedi be orcámat. Nem értem testem reakcióját, hisz mindketten férfiak vagyunk. Hahh... Egyre jobban gyengülsz el Park Jimin....

Miután Jungkook letörölte kifolyt nyálát a világ legaranyosabb mosolyát villantja felém. - Indulhatunk?

~dark0997 💜