28.rész✴️

2.4K 205 33
                                    


Jungkook szemszöge :

Még hallottam ahogy becsapódik az ajtó, majd néma csend telepedett az egész lakásra. Csak a bojler zúgása hallatszódott lélegzetvételünkön kívül.

Amikor Suga elkezdte Jimint oltogatni, azt hittem hogy ott helyben fogom megölni. Bár így is jól összeverekedtünk, tudtam volna még folytatni, ha nem avatkoznak bele.

Érzem hogy orromon már szárad a vér, de még így is lecsepeg a fehér csempére. Nagyon fáj az öklöm és a fejem is. Önsajnáltatásomból Suga hangja hoz vissza.

- Ezek most komolyan itt hagytak minket? - teszi fel az egyértelmű kérdést.
- Én azt nem tudom hogy honnan szedték a bátorságot. - morgom. Tényleg nem tudom hogy Jimin hogyan lett hirtelen ilyen bátor. De majd én megmutatom neki hogy kit zárjon be a fürdőbe, míg ő vásárolgat.

- Mi lenne, ha megtréfálnánk őket? - fordul felém. Oh nagyon is megérdemelnék! Egy félmosolyra húzom számat,majd egy bólintással jelzem hogy benne vagyok.

Jimin szemszöge :

- Vegyél még el két olyan tésztát! - mutatok oda az egyik polcra, mire Tae azonnal be is rakja kosarunkba. Úgy döntöttem Carbonara spagettit csinálok vacsira. Remélem az a két ökör kibékült és rendbeszedték magukat. Nagyon haragszom rájuk, de főleg Kookra. Ha legalább ő felnőttként viselkedett volna...
... akkor valószínűleg,már nem lennék szűz.

Ahogy ez a gondolatfoszlány beleékelődött buksimba, hirtelen megállok a kosárral.
Tehát ha Taeék nem jönnek be és nem vernek le egy tálat, akkor Jungkook meg én....?

- Úristen! - kiáltok fel a bolt kellős közepén. Mindenki felém fordul és úgy méregetnek, mint valami hülyét. Tae azonnal mellém lép majd magyarázkodni kezd.
- Öhh..tudják az öcsémnek nemrég volt agyműtéte ami nem éppen sikerült jól és öhh... Igen.-fejezi be frappáns mondatát,majd gyorsan arrébb ráncigál hogy kifizessük a cuccokat.

Gyorsan bepakoltunk, majd el is indultunk hazafele. Útközben Tae megkérdezte hogy mégis mi volt az, de csak legyintettem hogy elfelejtettem valamit. Azért nem akarom neki elmondani hogy, ha nem jöttetek és nem szexeltek volna a konyhapulton, már nem lenne szűz a seggem.

Szépen felmegyünk a lifttel,majd forditanám el a zárban a kulcsot ha nem lenne nyitva az ajtó.
- Mi a bánat? - teszi fel a mellettem álló az engem is nagyon foglalkoztató kérdést. Csendben benyitok, de még nem lépek be. A kezemben lévő kulcsot bedobom a lakásba, hátha előugrik a szörnyeteg, de sajnos csalódnom kell.

Tae csak megforgatja a szemét, majd belépve azonnal felkapcsolja a lámpát.
- Fiúk! Meg jöttünk! - ordítja el magát. Az egész helységben néma csend uralkodik. Ez nem tetszik.
- Tae lehet meg kéne nézni a fürdőt.
- Jimin. Nyitva volt az ajtó. Biztos hogy nincsenek a fürdőben. - túr barna hajába. Nem hiszek neki, van egy olyan érzésem hogy ott lesznek.

Ahogy végig megyek a folyosón, a falon piros kéznyomokat látok. Szemeim elkerekednek és légzésem felgyorsul. Nem. Ez mi? Ugye nem? Dehát én bezártam az ajtó!
- Jungkook! - hangom teljesen kétségbeesett. Eszeveszett módon lépek be minden egyes szobába az ajtókat kicsapva. Már csak egy helység maradt. A fürdő.

Óvatosan lenyomom a kilincset, majd belépek. Közben meghallom ahogy Tae a hátam mögött megáll és felkapcsolja a villanyt.

Agyam fel sem tudja fogni az elém táruló látványt. A csempe teljesen véres és ahogy egyre beljebb visznek lábaim, észreveszem a kádat is. Tele van vízzel, amely teljesen piros. Könnyeim megállás nélkül folynak le arcomon úgy fordulok Taehyung felé. Látom hogy bőre teljesen fehér, szemei pedig könnyesek.

A konyhából hirtelen hangokat hallunk, mire mindketten zokogni kezdünk. Ezt nem hiszem el! Most Jungkook meghalt?! És az a valaki aki megölte még itt van és velünk is végezni fog?! Bár inkább öljön meg, ha már Jungkook nem lehet velem.

Lassan elindulok a konyha felé. Lépteim ólom súlyként nehezednek a padlóra. Szememből csak úgy omlanak könnycseppjeim. Olyan mintha az utolsó utamra készülnék.

Belököm az ajtót, úgy várom hogy szembe találkozhassak szerelmem gyilkosával...Jungkookkal?!
- Sziasztok ! Gondoltuk kipakolunk addig. - mondja nekem nyuszi mosolyát megvillantva.

Érzem hogy kezeim ökölbe szorulnak és bármelyik percben beleütnék Kook arcába. Esküszöm ez a konyha lassan kezd egy ringgé válni...
- Hogy mi? - hallom meg magam mögül Tae hangját. Szemeiben látom hogy ha mi nem lennénk itt, már régen Sugát fojtogatná.
- Jaj tudom mire gondolsz Tae baba. - hallom meg a spajzból Suga jókedvű hangját, majd fejét is kidugja.
- Azt csak azért kaptátok, mert bezártatok minket a fürdőbe, ahonnan egyébként nem volt egy könnyű menet kijönni.- teszi hozzá legközelebbi áldozatom.

- Jó akkor most elmondom mi lesz. - kezdem bele rég nem hallott komor hangomon. - Suga és Taehyung. Elmentek valahova, nekem tökmindegy hogy hova, csak el innen és megbeszélitek a dolgokat. Most. - emelem meg hangom mire Tae azonnal el is indul, ám látom hogy Suga még belém kötne, de egy nem túl szép pillantást vetve rá üldözöm el.

- Ugyan, kincsem.. - kezdené el ez az idióta, ha nem csattanna arcán tenyerem. Ő csak meglepetten fordítja felém arcát, miszerint nem hiszi el hogy meg mertem ütni. Oh pedig még hányszor megtenném.
- Elegem van belőled! Nem hiszem el hogy képes vagy ezt csinálni! - kiabálok. Könnyeim megint útnak erednek, de most ez érdekel legkevésbé.
- Elegem van abból hogy mindig csak a saját fejed után mész. Hogy soha nem törődsz azzal hogy én mit akarok! Elegem van belőle Jeon Jeongguk! - rohanok el mint egy hisztis tinipicsa.

Magamra zárom a vendégszoba ajtaját majd bevetem magam a pihe puha ágyba. Párnám hamar elázik könnyeimtől, de nem érdekel. Félálomban még hallom ahogy Jungkook dörömböl az ajtón, de hamar magával ragad az álmok világa. Túl rég nem aludtam ilyen kényelmes ágyban. Most kiélvezhetem.

Egyedül.

~dark0997 💜

𝐓𝐡𝐞 𝐔𝐧𝐭𝐨𝐮𝐜𝐡𝐚𝐛𝐥𝐞 |✅Where stories live. Discover now